Látásra indián. A csend ajándéka - Indián asszonyok bölcsessége

És akkor jött a nagy pók, aki elvette a látást

Mindnyájan egymás rokonai voltunk. A legendáink olyan időkről szólnak, mikor beszélni tudtunk az állatokkal, orthophoria látás az állatok megértettek minket, meg tudtuk értetni magunkat egymással.

Valamikor az idők során már nem engedelmeskedtünk a parancsoknak, az egyetemes törvénynek, látásra indián többé nem értettük egymás szavát. S így egyre távolabb kerültünk a szeretettől. Vickie Downey, Tewa A régi időkben még ismerték a titkos szertartásokat, kimentek, s böjtöltek. Ez csak a férfiak szokása volt.

A férfiakat több mindenre megtanították, mint az asszonyokat, de az asszonyok ott ültek, s hallgatták, mit milyen módszerek a rövidlátás a népi keleti az öregek, s így tanultak ők.

Manapság, amikor már alig akad férfi, aki ismeri ezeket a dolgokat, az asszonyok őrzik tovább a hagyományokat. Ha ők nem sajátították volna el, ha nem csenték volna el maguknak ezt a tudást a férfiaktól, valószínűleg teljesen feledésbe merült volna Agnes Cypress, Látásra indián Immár öregasszony lett belőlem.

Rendszeres olvasók

A bivalyok s a feketefarkú őzek kihaltak, s a mi indián hagyományaink is csaknem kipusztultak. Néha magam is alig tudom elhinni, hogy valaha én is a hagyomány szerint éltem. A kisfiam a Fehér Ember iskolájában nőtt fel. Tud könyvet olvasni. Van egy farmja, s állatai vannak. A mieink között ő a vezér, segít nekünk a Fehér Ember útját járni.

Az én fiam jó hozzám. Már nem földkunyhókban lakunk, hanem kéményes házban, s a fiam felesége tűzhelyen főz.

Indián égbolt

De én nem tudom elfelejteni a régi hagyományokat. Nyáron gyakran felkelek napkeltekor, s kilopózkodom a kukoricaföldre. S ahogy ott kapálok a kukoricaföldön, énekelek a kukoricának, úgy mint gyerekkoromban. Senki sem törődik ma már a mi kukoricaföldjeinkkel.

Felvidéki könyvkereső

Néha esténként ott üldögélek, s nézem a nagy Missourit. Ahogy lemegy a nap, lassan leszáll az alkony a víz felett. Az árnyakban úgy tűnik, mintha újra indián falunkat látnám, ahogy a földkunyhókból felfelé kavarogva száll a füst.

S a folyó zúgásában hallom a harcosok kiáltásait s a kisgyermekek kacaját, ugyanúgy, mint régen. Csakhogy ez nem több egy öreg asszony álmánál. S megint csak árnyakat látok, s hallom a folyó zúgását.

Peregnek a könnyeim. A mi indián életünk, tudom, örökre a múlté. Waheenee, Hidatsa Amikor a hopi férfiak kimennek a kukoricaföldre aratni, először letörnek egy kis kukoricát - látásra indián a kis kukoricák a kisgyerekeket jelképezik.

Jelenlegi hely

A férfiak a kisbaba-kukoricát vigyázva hazaviszik, ahol már várja őket az anya. Minden anya megáldja a kis kukoricát, s aztán gyengéden belefekteti a kukoricás kosárba.

Csak ezután mehetnek vissza a férfiak a többi kukoricát leszedni. A kukoricát az asszonyok oltalmára bízzák; mindig is élőlényként kezelték a kukoricát. Az asszonyok így szóltak hozzá, akár az ember fiához, így beszéltek: "Nézzétek meg ezt a csodálatos kukoricát, nézzétek, milyen pompás színe van!

S mennyi kukoricaszem van rajta!

Kultúra És akkor jött a nagy pók, aki elvette a látást Tommy Orange Sehonnai című regénye az év egyik irodalmi szenzációja a hazai könyvpiacon — A dokumentumregény és a fiktív történet határán A kötet magyarul a Század Kiadónál jelent meg, Pék Zoltán fordításában. Az indián író kötete igaz és felkavaró Fotó:

A préri-indiánok hasonló szoros életközösségben éltek a bivallyal. Janet McCloud, a Tulalip törzsfőnök Mások helyett dolgozom. Megpróbálom védeni azokat a növényeket, amelyeket még mindig felhasználunk, azt a vizenyős területet, ahol még mindig bölcsőnek, szoknyának, szandálnak való anyagot gyűjtünk.

Ez nehéz munka. Még a rendőrség sem tudja megvédeni a területünket.

Ezért olyan nehéz nekem egymagamnak védeni ezt az egész területet. Azt mondják az emberek: nem esik az eső, szárazság van.

Carlos Castaneda

Istenem, ha összegyűjtenék az én könnyűimet, bizony nem volna szárazság. Annyi könnyet hullattam, hogy azzal még a Santa Ynez folyót is megáraszthattam volna, hogy hozza vissza a régi időket, a Nagyapám világát. Juanita Centeno. Chumash A régészek, a múlt vallatói meg akarják találni az indiánok lakta terület határát.

Az indiánok nem ismertek határokat.