Jövőkép és kutatási módszerek
Tartalom
Környezeti kockázatok és a műszaki vezetői felelősség A környezetvédelemmel összefüggő stratégiák megfogalmazásának és végrehajtásának a politikai elhatározáson kívül társadalmi, gazdasági és műszaki technikai, technológiai feltételei vannak. Ahhoz például, hogy a környezetbarát szemléletű fenntartható fejlődés stratégiája sikeres legyen, a következő feltételeket kell biztosítani: társadalmi téren biztosítani kell a környezetvédelemben érdekelt polgári középosztály, a nemzeti öntudat megerősödését, az oktatás, nevelés színvonalának lényeges emelését, a közösség iránti elkötelezettség erősítését; gazdasági téren biztosítani kell a környezetbarát termékek és technológiák nemzetközi és hazai versenyképességének növelését, a hazai kis- és középvállalkozások megerősödését, a piaci részesedés arányos rendezését; műszaki téren biztosítani kell a magas szintű kutatást, műszaki fejlesztést és innovációt, az alkotó mérnöki tudás érvényesülését, a szakmai érvelések előnybe helyezését.
Ezek a feladatok csak kreatív körültekintéssel valósíthatók meg, interdiszciplináris jellegűek, széleskörű elemzést kívánnak, esetlegesen konfliktusokhoz vezetnek, ezért fontos a stratégiai tervezésben is a kreativitási technológiák alkalmazása. Kreativitási technikák a stratégiai tervezésben Ahhoz, hogy a jövő útját jó stratégiával, ezen belül jó akciókkal tervezzük meg, a jövőben kell tudnunk gondolkodni.
Ehhez kreatív szemlélet, és kreatív előrejelzési technikák szükségesek. Az előrejelzéseket jövőkép és kutatási módszerek három csoportba oszthatjuk: gazdaságmatematikai módszerek, szimulációs módszerek szakértői becslési módszerek. A gazdaságmatematikai módszerek közül legismertebbek a trendszámítás, valamint a regresszió- és korrelációelemzés.
Környezetstratégia | Digitális Tankönyvtár
Környezetstratégiában általában a trendszámítást alkalmazzuk a természeti tényezők jövőbeni változásaira, a beruházások várható irányainak meghatározására, továbbá a társadalmi érdekeltség alakulásának előrejelzésére.
Az eloszlás-függvények a stratégiai irányok meghatározását teszik lehetővé. A stratégiában alkalmazható, és a stratéga által is használható gazdaságmatematikai módszerekkel külön fejezetben foglalkozom. A szimulációs modellezés nagy adattömegek, idősorok, független és összefüggő változók vizsgálatát teszi lehetővé.
Szimulációs modellekkel előre jelezhetők árvízi helyzetek, meteorológiai katasztrófák hatásai, környezeti terhelések terjedése, stb.
Navigációs menü
A szimulációs modellekben felhasznált adatok származhatnak a múltból, a jelenből, de szakértői becslések is lehetnek. A stratégiában használható szimulációs modellezést bízzuk szakértőkre, és kutató-fejlesztő intézetekre. A szakértői becslési módszerek közé tartoznak a brainstorming, a nominálcsoport-módszer, a Delphi-módszer, a cross-impact jövőkép és kutatási módszerek és a morfológiai elemzés.
Ezeket a jövőkép és kutatási módszerek becsléseket más szóval kreativitási technikáknak is nevezik. A kreativitási technikákat egyenként, vagy kombinálva is használhatjuk.
Környezetstratégia
Ezzel a technikával dolgozta ki a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja a Magyarország környezeti jövőképét alkotó szcenáriókat. Nézzük röviden egyenként ezeket a szakértői becslési módszereket! Négy lépésből áll: bemelegítés, lazító beszélgetés, felkészülés a gyakorlatra, az ötleteket rögzítő személy kijelölése, a megoldandó probléma megbeszélése, mindenkinek pontosan tudnia kell, hogy miben kérik a véleményét, és az ötlet-előállítás.
A brainstorming legfontosabb szabályai: egyetlen ötletet sem szabad kritizálni, jövőkép és kutatási módszerek elhagyni, csak a szabad, korlátok nélküli gondolkodás kínál újdonságokat, ezért a legvadabb ötleteknek is helyt kell adni, minél több ötletet kell felszínre hozni, egymás gyógynövények szem elől csatlakozva ötletkombinációkat is alkalmazni kell.
A módszer előnyei: nagyon gyorsan sok új ötlethez jutunk, sok ember sok szempont szerinti megoldást javasolhat, a felvetett ötleteknek akkor is lehet utóéletük, vagy más célra való felhasználásuk, ha most el is vetettük azokat, javítja az emberi kapcsolatokat a csoportmunka révén. A módszer hátrányai: csak ötleteket és nem megoldásokat várhatunk tőle, sok oda nem illő gondolat közül kell a használhatókat kiválogatni, jellege miatt háttérbe szorulhatnak a csendesebb, szerényebb, visszahúzódó emberek, nem alkalmas arra, hogy segítségével egy problémára megtaláljuk a legjobb megoldást A nominálcsoport-módszer a brainstormingnál strukturáltabb ötlet-előállító technika.
Öt lépésből áll: első lépés: a felvetett probléma megoldására vonatkozó ötleteket mindenki saját maga csendben végiggondolja, majd leírja, második lépés: a csoportok megegyeznek a közös ötletlistában, a gyakorlat vezetője összesíti a csoportok közös ötletlistáit, az ötleteket tisztázzák, megvitatják, az átfedéseket, ellentmondásokat megszüntetik, a megmaradt ötleteket még egyszer a csoportok áttekintik, majd rangsorolják pl.
Tartalomjegyzék
A nominálcsoport-módszer előnyei a brainstorminggal szemben: a csoportok létszáma variálható, a csoportok összetétele szakmailag determinált lehet, a csoportoknak előszűrési jogot adhatunk, kisebb csoportban jobban eltűnnek az ember és ember közötti viselkedésbeli különbségek.
A Delphi-módszer lényege, hogy különböző szakterületek szakértőit kérdezzük meg külön-külön, hogy milyen események és milyen valószínűséggel várhatók a jövőben. A kapott eredmények összehasonlítása és elemzése után következtetéseket vonunk le. Ezeket a következtetéseket a kérdésekkel együtt egy újabb szakértői kör kapja meg véleményformálásra.
A módszer egy iteráció, melyben a jövőről alkotott véleményeket fokozatosan közelítjük egymáshoz. Fontos a kérdések jó, egyértelmű megfogalmazása, a befolyásolás kizárása.
Ez a módszer kiváló a technológiai fejlődés előrejelzésére. A Cross-impact elemzést is elsősorban technológiai előrejelzésre használjuk. Segítségével különböző változók kapcsolatait és egymásra gyakorolt hatását határozhatjuk meg.
Jövőkutatás – Wikipédia
Alapja egy mátrix, melyben két jövőbeni helyzet egymásra gyakorolt hatását elemezzük. Valamennyi változó valamennyi más változóval való összefüggését, egymásra gyakorolt hatását vizsgálhatjuk. A módszer környezetvédelmi alkalmazása a környezeti hatások változásainak és az egyes technológiák összefüggéseinek vizsgálatára is alkalmazható. A morfológiai elemzés egy rendszerezett vizsgálati módszer, melynek során a rendszereket elemeire bontjuk, majd az elemekből, illetve a lehetséges változókból minden elképzelhető módon kombinációkat alakítunk ki.
Ezzel próbáljuk a jövő képét megalkotni.
A módszer előnye, hogy kreatív gondolkodásra ösztönöz, hibája viszont, hogy a sok szempont, változó és változat miatt könnyen kimaradhat valamilyen fontos szempont a vizsgálatból. A szcenárió-writing, vagy forgatókönyvírás különösen alkalmas módszer hosszú távú előretekintésre. Az elemzések során megállapított, és szükségesnek ítélt változások és azok hajtóerejének ismeretében a stratéga, megfelelő szakértők bevonásával elkészítheti a változások következtében várhatóan bekövetkező jövőkép alakulásának forgatókönyvét.
A szcenáriók nem előrejelzések, hanem a jövő lehetséges eseményeinek leírása, jól jellemezhető az egyes akciók eredményeként bekövetkező változásokkal. Elősegíti a kreatív gondolkodást, lehetővé teszi, hogy a stratégiai tervezési folyamatba állandóan új és hasznos információk kerüljenek, növelve a folyamat kreatív jellegét, támogatva a stratégiai akciókat.
Általában három szcenáriót készítünk:.
