Mi a rákok látványa. MÁSODIK ALREND: Izelttorú rákok (Arthrostraca)
Tartalom
A remeterákok mégsem olyan remeték, ha új otthonról van szó - myopia alkalmasság hozzászólás A remeterákok mégsem olyan remeték, ha új otthonról van szó Számos előnye van a csoportosulásnak.
A csoport védelmet nyújt a ragadozók ellen, biztosítja a párok egymásra találását, vagy segít a nagy zsákmány leterítésében. A szárazföldi remeterákok egy sokkal önzőbb cél érdekében társulnak: kilakoltatják házából egyik fajtársukat, és így tesznek szert nagyobb házra.
- Mutass jó példát!
- Hogyan lehet javítani a látást rövidlátással
Több mint remeterák faj él a világon. Legtöbbjük elhagyott csigaházakban lakik.
Akváriumfalat és csontot repesztő lökéshullámok
A szárazföldi remeterák fajok mindössze tizenkét faj nem elégednek meg az elfoglalt csigaházzal, fizikai és kémiai eszközt is igénybe véve belülről kimélyítik és átalakítják a házukat, amivel néha megkétszerezik annak belső térfogatát. Így több helyük van növekedni, több hely jut a petéknek melyek száma néha nél is több is és a ház is világosabb lesz.
A vékonyabb fal azonban nem olyan törésálló. Nemrég egy vizsgálat1 azt mutatta, hogy csak annyira tágítják ki a házat, hogy az még képes legyen ellenállni a ragadozóknak. Ám az üres csigaház ritka kincs a szárazföldön.
Ráadásul egy csigaház lakájossá tétele idő- és energiaigényes.
Így, ha a rákok kinövik régi házukat, akkor úgy tudnak leghamarabb új otthonba költözni, ha már átalakított házat szereznek egy másik remeteráktól. Ezt azonban nem egyedül hajtják végre.
Lövedék sebességével osztja csonttörő ütéseit
Megfigyelte, hogy a remeterákok csoportosulnak táplálék például mi a rákok látványa vagy teknőstojásvagy egy újonnan felfedezett üres ház vagy olyan ház körül, melynek lakóját nemrég költöztették ki. Laidre ezután azt vizsgálta, hogy mi vonzza egymáshoz a remeterákokat. Damillal egymás közelében kötött ki néhány rákot. Ezek az állatok néhány órán belül mi a rákok látványa fajtársat vonzottak magukhoz.
A partközeli területek ízeltlábú állatai Eszköztár: Remeterákok A tengerparton sétálva meghökkentő élményben lehet részünk. A sekély vizekben gyorsan szaladgáló csigákat pillanthatunk meg! Közelebbről szemügyre véve ezeket az élőlényeket, láthatóvá válnak a csigaház alól kibújó ízelt lábak.
Mikor a kutató, ház nélküli rákokat illetve üres házakat kötött ki, kiderült, hogy bár az üres házak is vonzóak a rákok számára, de a meztelen fajtársak még inkább azok. További kísérletek azt mutatták, hogy a magányos rákokat elsősorban a csoportosuló rákok látványa vonzza és nem kémiai jeleket követnek.
Az ezeket a kísérleteket és eredményeiket leíró cikket a Proceedings of the Royal Society B folyóirat közölte ben2. Mikor a remeterákok összegyűlnek, egy láncot alkotnak, melyben méretük szerint állnak sorba. Az élen álló legnagyobb rákot kilakoltatják a házából, majd mindegyik rák egyszerre megindul, hogy átköltözzön egy nagyobb házba. Tehát a remeterákok szocializációja hatással van predációjukra.
Tengeri herkentyűk – mutatjuk, hogyan
Az amúgy magányos remeterákok szociális viselkedése annak következtében alakulhatott ki, hogy a rákok megváltozatták a környezetüket, ami visszahatott rájuk. Laidre mostani kísérletei melyek eredményei a Current Biology folyóiratban jelentek meg3 arra irányultak, hogy kiderítse, vajon a remeterákok túlélnek-e át nem alakított, vagyis közvetlenül csigáktól származó házakban, vagy mindenképpen átalakításra van szükségük.
Először laboratóriumban kiszedte a rákokat a házukból és csészékbe tette őket. Majd külső átmérőben az eredeti házukhoz illeszkedő héjat tett melléjük, melyeket még nem alakítottak át.
Mirelit, csak okosan
Azt figyelte, hogy beleférnek-e ebbe, megfelelően el tudnak-e helyezkedni benne. A remeterákok saját házukba be tudnak annyira húzódni, hogy megnagyobbodott és ellaposodott bal ollójukat a héj nyílásával szemben tudják tartani, ami megvédi őket a kiszáradástól, és az ellenségektől.
A kísérletben a közvetlenül a csigáktól származó házakba nem tudtak így visszahúzódni a rákok.
Ezután a kutató átalakított házat is adott az állatoknak. A rákok ez utóbbit választották az át nem alakított helyett. A kísérletek után Laidre megmérte az állatokat is, és a házak belső térfogatát is. Az át nem alakított házak bejárata sokkal kisebb volt, mint az átalakítottaké, és a rákok nem tudtak elhelyezkedni benne, mert potrohuk túl nagy volt.
A harmadik kísérletben Laidre azt vizsgálta, hogy a rákok természetes élőhelyükön melyik házban tudnak életben maradni.
Sokoldalú raguk
Az első két kísérlettel ellentétben nem a laborban, hanem a terepen végezte ezt a kísérletet azért, hogy az állatok ki legyenek téve természetes élőhelyükön előforduló abiotikus és biotikus körülményeknek, például olyan hőmérsékletnek, ami kiszáríthatja őket, vagy emlős ragadozóknak, melyek megeszik őket, hangyáknak, melyek megtámadják a potrohukat.
Vödrökben tette ki a rákokat, majd tíz rák mellé átalakított, tíz mellé át nem alakított házat tett. Azok a rákok élték túl a kísérletet melyek átalakított házakban laktak. Az óceánban az üres csigaházak gyakoriak, mivel sok a csigákat fogyasztó ragadozó, például sáskarákok és gömbhalak. A vízi remeterákok az elpusztult csigák kémiai nyomait követve találnak maguknak házat.
A szárazföldön azonban csak azok a csigaházak elérhetők, melyeket a hullámok sodornak partra a tengerből. Ritkaságuk és az, hogy kevés szárazföldi ragadozó képes feltörni ezeket a héjakat odavezethet, hogy a rákok úgy alakítják át a házat, hogy könnyebbé és tágasabbá tegyék.
Testük élesen gyűrűzött, és mivel a fejjel csak a legelső torszelvény függ össze, toruk majdnem mindig hét szabad szelvényből áll. Szemeik nyeletlenek, fejlettségük nagyon különböző fokú, ebben a tekintetben a változatosság akkora, hogy egyeseknek, mint a Phronimának nagyon tökéletes fejlettségű kettős szeme van, másoké meg egészen fejletlen és csak kevés facettából áll, mint a közönséges bolharáké, sőt a mélytengeriek és a földalatti vizekben élők között vakok is akadnak.
Viszont átalakított házat egymástól kell szerezniük, és ez szociális függőséget alakít ki a nem rokon fajtársak közt. A populáció legkisebb, gyakran még éretlen tagjai el tudják foglalni, és át tudják alakítani a csigáktól származó házakat, ha rákényszerülnek, így a populáció nem fogy ki átalakított házakból.
Sőt néha felnőtt rákok is elfoglalhatnak nagyobb, át nem alakított házakat is, és átalakíthatják azt. A rákok a házuk átalakításával megváltoztatják a környezetüket. Fosszíliák azt jelzik, hogy a házátalakító viselkedés több millió éves. Vagyis volt elég ideje ezeknek a rákok viselkedése által indukált ökológiai változásoknak, hogy visszahassanak az állatokra, megváltoztassák a rájuk ható szelekciós nyomást, és befolyásolják az evolúciójukat ez az ún.
Remeterákok
Valószínűleg a rákok alacsony túlélése a mi a rákok látványa átalakított házakban kedvezett a rákok társas viselkedésének.
A niche konstrukció tehát fontos erő lehet a szocializáció kialakításában, még akár az amúgy nem szociális magán szemészeti iroda is, mint amilyenek a remeterákok. Costs of a more spacious home after remodelling by hermit crabs. Journal of the Royal Society Interface. Proceedings of the Royal Society B DOI:
