Az iszlám története

Avicenna látomása,

Irodalom Előszó A rózsák családja mintegy nyolcvan millió évvel ezelőtt, a Föld északi félgömbjének középső-északi részén alakult ki.

Ezen a területen honosodott meg, itt élt, és egyes fajai innen húzódtak délre úgy, hogy az Avicenna látomása módosulásával a fajok kromoszómaszerelvénye is megváltozott.

Avicenna látomása a látás kapcsolódása az agyhoz

A klimatikus viszonyok és a kromoszómaszám közötti összefüggés jól megfigyelhető a rózsák módosulásának és terjeszkedésének vizsgálatával. Ebből látszik, hogy természetes körülmények között az egyes fajok csak bizonyos területeken váltak őshonossá. A rózsák bizonyos fajai legdélebben csak a mediterrán éghajlati viszonyok között találják meg maguknak az alkalmas életkörülményeket.

Trópusi rózsa nincs: ez az oka annak, hogy a rózsák a Föld déli féltekéjére csak az utóbbi néhány száz évben s az ember jóvoltából jutottak el. Az északi félgömb valamennyi kontinensének rózsái szemüvegek fotó környezeti és ökológiai igényűek: fényigényesek, szárazságtűrőek - ámbár az oligocén kori kövületei, a legrégebbről fennmaradt rózsafossziliák éppen egy nedvességkedvelő rózsa 32 millió éves maradványai.

A rózsafajok botanikai elkülönítése nehéz. A ma recens rózsafaj szoros rokonságot alkot. A természetes szülés gyengénlátó Avicenna látomása közötti természetes hibridizáció, a számos kisebb mutáció eredményezi a család tagjainak nagyfokú változatosságát.

Az európai ember kultúrájába került rózsafajok száma azonban csak egy tucatnyi. A mediterrán kultúrák által beemelt a Rosa canina, a R. E Avicenna látomása évente egyszer virágzanak, sziromleveleik színe a R.

A ma közismerten nevelt valamennyi kerti rózsa nyolc ázsiai eredetű fajnak a kettő vagy több variációjából eredeztethető: ezek - a damaszkuszi rózsa mellett - a R. Az ázsiai eredetű fajok között vannak a sárga virágúak, a többször vagy állandóan virágzóak és a Avicenna látomása jellegűek. A keleti - kínai, indiai - kultúrák klasszikus rózsái közül négyet azonosítottak, ezek egyike sem került be Európába az újkor kezdetéig.

Banksiae és a R. E gyógyszerek ismerete azonban nem került be Európába, amint a korabeli rózsák sem jutottak el földrészünk kerti gyűjteményeibe. A rózsa először a kisázsiai mediterrán civilizációban, s onnan kiindulva a Földközi tenger menti területeken, majd a teljes mérsékeltövi Európában is jelentős lesz: az európai és az ázsiai ember kultúrájába annyira beépült, hogy attól szinte elválaszthatatlanná vált.

A ninivei ékírásos táblák orvosi feljegyzési, sokak szerint már tartalmaznak adatokat a rózsáról - de ez épp úgy további bizonyítékokra vár, miként Szíria, Frigia, Egyiptom népeinek rózsaismerete. Ugyanakkor ebben az időszakban alakulnak ki azon jelképi és köznapi-gyakorlati növényhasználati módok, amelyek révén aztán később az addig ismeretlen növényeket is emberi alkalmazásba vonják.

A tápanyagforrás növényi jellegében s az azzal összefüggő medicinális és higiéniai eljárásokban és technológiákban nyilvánvaló hasonlóságok léteznek a korai mediterrán civilizációkban, s ugyanúgy fellelhetőek azonosságok és párhuzamosságok a mítoszokban, a kultuszokban és rítusokban. Így például itt alakul ki a koszorú és az illatos anyagok használata - s ennek a változatos módjai fogadják hamarosan magukat a rózsafajokat is.

A rózsa és a rózsaeredetű illatszerek kis-ázsiai elterjedését feltehetőleg a perzsa növénykultúrának köszönheti: e kerteknek, illetve a benne található fajoknak egyszerre volt táplálékadó- egészségügyi és vallási funkciójuk.

ARAB FILOZÓFIA - Szöveggyűjtemény I.

Egy-egy növénynek több okból való használata elősegíti a faj termesztésben maradását. A rózsák európai megjelenését egy knósszoszi, i. Az iszlám kultúrája a rózsát a meghódított perzsáktól, valamint a muszlim világbirodalomhoz csatolt jelentős hellenisztikus hagyományokat megőrző nyugat-ázsiai és észak-afrikai népektől vette át.

Az antik mediterráneumnak és a muszlim kalifátus fennhatósága alá tartozó területeknek azonban csak egyetlen közös rózsája volt. Amit, másfelől, Európa nagyobb részén egészen a középkor végéig nem is ismernek. A muszlim rózsakultusz alapjai Miután a 7.

GÉCZI JÁNOS: ALLAH RÓZSÁI

A hatalmas muszlim birodalom az öntözőműveken és a gondos talajművelésen Avicenna látomása, az e területen honos zöldségben, gyümölcsben és dísznövényben gazdag évezredes keleti kertkultúra örökösévé és terjesztőjévé vált. Ez a birodalom egyként alkalmas volt arra, hogy az elfoglalt területek növény- és kertészeti ismereteit egyesítse és homogenizálja, s összeköttetést jelentsen olyan távoli földrajzi pontok között is, mint az Ibériai félsziget és India.

Avicenna látomása emberi látás 30

Néhány évszázaddal később, Európa nem egy helyén, s nemcsak muzulmán területeken, perzsa kertészekre bízták a kertek kialakítását. Ezek a kertek, akár a kalifák, akár a kevésbé tehetősek palotáinak környékén jöttek létre, jóllehet írott adat nem maradt szerkezetükről, a régészeti föltárások tanúsága alapján udvarkertek voltak.

Nagyon nagy Avicenna látomása területüket épületek fogták egybe, vagy kerítés övezte, a tájra rálátást csak a tulajdonos tudta biztosítani. Szerkezetüket meghatározta, hogy egyetlen tengelyük volt, s a kerteket négy egyenlő részre osztotta a négy paradicsomi folyónak megfelelő négy vízmeder. Avicenna látomása díszes kioszk vagy kút állt, területüket hosszú, keskeny, friss vízzel telt medence szelte át. Az utakat kőlapok borították, a mélyített virágágyakat kőszegéllyel kerítették el, a fák közötti szabad tereken futónövények alkottak lugast, s így valóban más hatást keltettek, mint az európai kertek.

Az alkimista – Wikipédia

A tulajdonos, kertjének egy kitüntetett pontjára telepedett le, s mindenek előtt a kertnek érzékszervekre kifejtett hatását és a meditációt biztosító lehetőségét használta föl. De nem volt ismeretlen a termeknek a kert virágzó növényeivel való díszítése, miként a kerti növények némelyikéből előállított illatszerekkel - mint a rózsa- és az ibolyaolajjal - való légfrissítés sem [2]. A kertek szerkezetének kialakulása ugyanúgy, mint a keresztények hortus conclususa esetében, Salamon király énekének értelmezésére vezethető vissza.

De amíg a keresztények kertelképzelése az ideális idomot idézi, tehát kör alaprajzú, a muszlimok kertje, világképük számos elemének megfelelően négyszegletes.

Account Options

De nem csupán a muszlim kertek, hanem a mauzóleumok is a Paradicsomról való elképzelés alapján szerveződnek: ehhez az előképet a Korán Mindenféle gyümölcsük lesz benne és megbocsátás az uruktól. E részletben benne foglaltatik a muszlim és a keresztény zárt kert közötti lényeges különbség is.

A Koránban foglaltak szerint alakították ki a muszlim kertet, amely így, elvileg az égi kert tükörképe lett. A kellemes, hűs hely fő funkciójaként alkalmat teremtett a hívő számára, hogy hosszas meditáció során kapcsolatba lépjen Alláh paradicsomi környezetével. De funkcióihoz tartozott az örömszerzés is: erre szolgálnak a nagyszemű leányok és az örök ifjak.

Avicenna látomása vissza lehet-e állítani a látást testmozgással

A Korán miként a történetei kialakításában szerepet játszó Biblia sem nem említ botanikai értelemben vett rózsát. Csupán rózsára utaló, távoli hivatkozás található benne, amikor a Avicenna látomása eget Mohamed akként jellemzi, hogy az "rózsás lesz, mint a karmazsin bőr" A rózsa színét a halvány piros megjelölésére használták, ez a mediterrán kultúrákban már korán meghonosodott s az utód kultúrákban is tovább élt.

Avicenna látomása csótány és látvány

A muszlim kert a Koránban ígért Paradicsom meg lehet-e gyógyítani a látást pluszval, földi élményével kecsegtet. A külső világtól termetes falakkal elzárt, vízgazdag, ráadásul friss víztől hűvös, ártalmas növényektől mentes, illatos virágú és tápláló gyümölcsű fáktól árnyékos kert - egy nomád részére ez a csoda és kényelem birodalma.

Alkalmas környezet a Korán illő megismerésére. Ebben a kertben azonban nemcsak a Avicenna látomása hagyományban már megnevezett növények fordulhatnak elő; azok, amelyek - mivel a megnevezés következtében idővel jelentősek lettek - az ember és Alláh szimbolikus kapcsolattartásának eszközeivé váltak.

Tartalomjegyzék

Az ember számára hasznot - árnyékot, illatot, kellemet kínáló növények is élnek itt, például a koronájával hűs, napfénymentes helyet biztosító platán, avagy az orvosságot szolgáltató sokféle herba. Ámbár nehéz a különböző feladatok ellátására szolgáló növények használatba vételének okai között éles különbséget tenni, hiszen az illatozó virágú és ehető termésű mandulafák s egyéb általában kettős hasznú növények nem szolgálják-e Mohamed próféta elképzelését a Avicenna látomása, s az illatuknak, termésüknek nem az-e a feladata, hogy a Paradicsom édes harmóniáját előlegezzék?

Ilyen értelemben az iszlámban - mint a kereszténységben is - a természet bármely eleme vagy annak bármiféle megnyilvánulása jelképpé válhat. Aminek az a következménye lesz, hogy az egyes növényfajok s ezek ábrázolásai Alláhra emlékeztetnek. A rózsa, annak ellenére, hogy nem szól róla a Korán, a későbbi írott és képi források utalásai szerint már korábban is kiemelt fontosságú növénnyé válhatott Avicenna látomása muzulmánok számára.

Ebben föltétlenül közrejátszott a nomád arabok természet értékelése, a mediterrán civilizációkban gyakorolt élőlényhasználat számos formája, a perzsáktól és a szírektől örökölt kertkultúra, amelynek növényei között ott volt a rózsa.

A muszlim civilizációban az elsődleges forrás, a Próféta tanításait összegyűjtő Korán mellett másodlagos forrás a Mohamed szavaira és tetteire vonatkozó hagyomány, az egységes képet kevésbé sugárzó hadísz, melyet Mohamed társai gyűjtöttek össze.

Navigációs menü

Ennek töredékeiben már szerepet kap a rózsa. Bár a Próféta tanításait illetve életeseményeinek krónikáját a vallásalapító halála utáni két évszázad vallási-politikai új jövőkép módosították, ezek a Avicenna látomása nem terjedtek ki olyan viszonylag kisebb jelentőségű hagyományelemekre, mint például a rózsa teremtésével kapcsolatos elképzelés. A hagyományok egybehangzóan azt állítják, hogy a rózsa teremtésére Mohamed csodálatos Égi utazásán került sor.

Azaz, hogy a rózsa Mohamed szemöldökéről legördülő izzadságcseppből keletkezik.