A szem myopia ferde izmai

A szem fénytörési hibái A fénytörési hibák nagyon gyakoriak, a lakosság mintegy felét érintik. Ha a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak az ideghártyán egy pontban képződnek le, akkor a szemnek nincs fénytörési hibája emmetropiás. Ha a szembe párhuzamosan érkező sugarak már az ideghártya előtt egyesülnek, a szem rövidlátó myopiás. Távollátó hypermetropiás a szem akkor, amikor a párhuzamos sugarak az ideghártya mögött találkoznak.

A szem fénytörését két tényező határozza meg: 1. A tökéletes emmetróp szem Rövidlátás  myopia : a rövidlátó szemben a távoli tárgy éles képe nem az ideghártyán, hanem előtte, az üvegtestben jön létre, az ideghártyára csak életlen kép esik.

A rövidlátó szem közelre élesen lát.

Kezelés: konkáv minuszos szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv corneasebészettel. A rövidlátó myop  szem Távollátás  hypermetropia : a túllátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének a törőereje kicsi a szem hosszához képest, így a távoli tárgy éles képe az ideghártya mögött jön létre.

Az újszülöttek általában túllátóak, ami a fejlődés során bekövetkező szemtengely hossznövekedés és szemlencse vékonyodás következtében többnyire fokozatosan megszűnik. Fiatal korban a szemlencse myopia egy dioptria képességével tudja korrigálni a fénytörési hibát, így az rejtett, latens maradhat. A fokozott igénybevétel pl. Kezelés: konvex pluszos szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv cornea sebészettel. A távollátó hypermetróp szem Astigmia: olyan fénytörési hiba, melynél nem jön létre a tárgy pontszerű leképezése az ideghártyán, mert a szemnek nem egy fókuszpontja van.

A beeső fénynyaláb két egymásra merőleges síkjának eltérő a fókusza. Az ideghártyán keletkezett kép torzul, fejfájást okozhat a hiba. Kezelés: cilindrikus szemüveglencsével korrigálható, ami a két fókuszpontot összehozza; a maradék gömbi fénytörési hiba szferikus lencsék hozzáadásával korrigálható.

Az asztigmiás, cylinderes szem Alkalmazkodási zavarok Öregszeműség  presbyopia : ahhoz, hogy 5 méteren belül, különböző távolságban levő tárgyakat élesen lássunk, a szemnek alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás részben aktív: reflexfolyamatok révén, az alkalmazkodást lehetővé tevő izmok segítségével történik; másrészt passzív: a szemlencse anyagának — rugalmasságából eredő — alakváltozása teszi lehetővé a lencse közelre fixálásnál gömbölyűbbé, átmenetileg rövidlátóvá válik.

A szervezet szöveteinek, így a szemlencsének is, az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a rugalmassága, egyre nehezebben képes elgömbölyödni akkor is, amikor a reflex mechanizmusok egyébként jól működnek. A szem myopia ferde izmai kb.

Normál fénytörésű és távollátó a szem myopia ferde izmai esetében ez konvex lencsével történik, míg a rövidlátók szemüveg nélkül látnak jól közelre, illetve magasabb dioptriák esetén közeli munkához gyengébb szemüvegre szorulnak. Lehet korrigálni az öregszeműséget kontaktlencsével is, de műtéttel nem.

• Vitaminok és látás
• Oldalsó egyenes; Medial egyenes.
• Vámpír látvány

Alkalmazkodás bénulás: bizonyos betegségeknél, mérgezéseknél az alkalmazkodási reflex nem működik, bár a szemlencse rugalmas. A bénulás lehet átmeneti, vagy végleges, amelyet szintén szemüveggel javítunk.

A szemek izmainak fiziológiai szerepe

A szemhéj betegségei Gyulladások Árpa  hordeolum : a szemhéjszéli mirigyek heveny gyulladása, amit általában Staphylococcus baktérium okoz. Gyakori előfordulás esetén cukorbetegségre, vérszegénységre kell gondolni!

Kezelés: antibiotikum kenőcsös kezelés, párakötés a gennyes beolvadás elősegítésére. Ha a spontán gennyürülés nem következik be, a beszűrődés gennyes csúcsát megnyitjuk, bemetszük. Jégárpa  rövidlátás kezelési módszerek : a szemhéj faggyúmirigyeinek idült gyulladása, mely a mirigyek kivezető csöveinek elzáródása miatt alakul ki. Kezelés: a jégárpa megnyitása, bennékének, majd rostos tokjának eltávolítása.

Heveny gyulladásos tünetek esetén a műtéti beavatkozás előtt gyulladásgátló kezelés szükséges. Azonos helyen, ismételt kiújulás esetén szövettani vizsgálatra is szükség lehet, ugyanis a szemhéj mirigyeinek rosszindulatú daganatai is okozhatnak hasonló tüneteket.

Szemhéj rendellenességek: Szemhéjcsüngés  ptosis : a felső szemhéj mélyebben áll a normálisnál. Teljes szemhéjcsüngés esetén a szemrés teljesen zárt. A szemrés záródásának részleges vagy teljes hiánya  lagophthalmus : a szemkörüli izmok bénulásának következménye, melynek oka arcidegbénulás.

Arcidegbénulást okozhat pl. Főleg idősebb korban a szemhéjszélek befordulása ill. Kötőhártya-gyulladások  conjunctivitis Általános tünetek: jellemzőek a kifejezett szubjektív tünetek, mint égés, szúrás, idegentest-érzés, viszketés, fájdalom, fényérzékenység, könnyezés. Bakteriális gyulladások: a heveny bakteriális gyulladás elég általános és magától is gyógyuló kórkép, azonban a fertőzés a szaruhártyára is ráterjedhet, amely már intenziv kezelést igényel.

A nyirokcsomók duzzanata nem jellemző. Sokféle baktérium okozhatja gennyes gyulladást okozó, illetve gennyesedés nélküli gyulladást okozó baktériumok. Chlamydiák okozta gyulladás: a Chlamydiák szigorúan sejten belüli élősködők, átmenetet képeznek a baktériumok és vírusok között. Többnyire hosszantartó kezelést igényel. Vírusok okozta gyulladások: a többnyire enyhe lefolyású vírusos kötőhártya-gyulladások egy része a szervezet egészét érintő ú.

A környéki nyirokcsomók duzzanata gyakori. Sokféle vírus okozhatja.

• Két nézőpont ütközése
• A szem fénytörése emmetropia, ametropiák Ha a végtelenből érkező párhuzamos sugarak a retinán egy pontban képeződnek le, akkor a szemnek nincsen fénytörési hibája, emmetrop.
• Az asztigmatizmus myopia vagy hyperopia

Gyakran elhúzódnak, mivel a virus ellenes szerek csak bizonyos virusokkal szemben hatásosak. Allergiás kötőhártya-gyulladások: jellegzetes a kötőhártya különböző fokú vérbősége, viszketés, kevés váladék. Szezonálisan pollen allergia mellett fordul elő, akár éveken keresztül is visszatérhet.

Szaruhártya gyulladások Okozhatják baktériumok, virusok, szaruhártya sérülések fertőződése. Többnyire igen kifejezett fájdalommal járnakminél előbbi kezelést igényelnek.

Ferde izom myopia

Érhártya gyulladásai Leggyakrabban a szem elülső részének érhártyája, a szivárványhártya betegszik meg. Jellemző a tompa fájdalom, fényérzékenység, vörös szem; látásromlással is jár súlyosabb esetben.

Az érhártya hátsó részének gyulladására elsősorban a látásromlás, ködös látás jellemző: homályok látása mérsékeltebb fájdalom mellett, vagy akár fájdalom nélkül.

A gyulladás oka az esetek egy a látás kezelésének és helyreállításának módszerei valamilyen bakteriális góc pl. Gondos kezelést igényelnek, kiújulás esetén kivizsgálás szükséges.

A szemlencse betegségei Szürkehályog  cataracta : a kristálytiszta szemlencse elszürkülését jelenti. A világon a vakság leggyakoribb oka. Megkülönböztetünk veleszületett és időskori formát. Hályog a szemet ért sérülés kapcsán is keletkezhet. Veleszületett szürkehályog: általában a méhen belüli élet első hónapjaiban alakul ki. Keletkezésének okát nem mindig ismerjük, de legtöbbször az anya vírusinfekciója mint pl.

Időskori szürkehályog: a leggyakoribb szembetegség.

Hyperopia astigmatizmus gyakorlatok 5 éves gyermekek számára, Hypermetropia gyermekeknél - mi ez?

A cukorbetegség hajlamosító tényező! A környezeti hatásoknak UV sugárzása szem myopia ferde izmai örökletes tényezőknek is nagy szerepet tulajdonítanak. Általában kétoldali a betegség.

A betegek legtöbbször látásromlás miatt keresik fel orvosukat és ekkor derül fény arra, hogy látásélességük szemüveggel nem javítható a szürkehályog miatt. A hályogfejlődés során gyakran és viszonylag gyorsan változhat a szem fénytörése a szemüveg is! Zöldhályog  glaucoma : veleszületett és szerzett formája van.

Rövidlátás (myopia)

A veleszületett forma fejlődési rendellenesség következménye. A felnőttkori zöldhályognak két fajtája van: az egyik formáját a szemnyomás időszakos gyors megemelkedése jellemzi, amelyet a szemben kialakult folyadék pangás okoz.

A nyomásemelkedések ködös látást, a fényforrások körül színes karikák látását okoznak időről időre, miközben a látóideg vérkeringése romlik, a látás maradandóan károsodik. Hirtelen, igen nagy nyomásfokozódás erős fájdalommal, gyulladásos tünetekkel, kifejezett látásromlásal jár, ez a glaucomás roham, amelyben kezelés nélkül napok alatt elveszhet a látás. A glaucoma másik, lappangva kialakuló formája gyakoribb. Ennél a formánál a látóideg vérkeringése lassan, fokozatosan romlik, többnyire a szemnyomás lassú, panaszt nem okozó emelkedése miatt.

Ezért végzünk a 40 év felett szemészeti rendelésen jelentkezőknél erre irányuló szűrővizsgálatot, amely részben a látóideg szemtükri vizsgálatából, részben a szemnyomás méréséből, szükség esetén látótér vizsgálatból áll. Az esetek egy részében a szem myopia ferde izmai glaucomás károsodás normális szemnyomás érték mellett is, ha a látóideget ellátó erek erősen károsodnak. A glaucomás beteg rendszeres kezelésre, ellenőrzésre, gondozásra szorul a látás megtartása érdekében! Szemmozgászavarok Szemizom-bénulások A szemgolyó mozgatását hat külső szemizom végzi: négy egyenes és két ferde szemizom, melyeket speciális agyidegek irányítanak.

Kancsalság: kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban ill. Ezt a szöget kancsalsági szögnek nevezzük. Megkülönböztetünk bénulásos és kísérő kancsalságot.

Навигация по записям

Bénulásos kancsalság: fő jellemzője a kettőslátás. A bénult szemizom mozgásának irányában a szem nem vagy csak kismértékben tud elmozdulni. Ideggyógyászati megbetegedések következtében alakul ki többnyire.

Kísérő kancsalság: elsősorban gyermekszemészeti probléma Szemtekerezgés  nystagmus : a szemgolyó akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű, kisebb-nagyobb sebességű ide-oda mozgásait nevezzük nystagmusnak. Lehet veleszületett és kísérhet ideggyógyászati betegségeket. A könnyszervek betegségei A könnyszervek könnytermelő és elvezető rendszerből állnak. A könnymirigy a sötét látótér szemhéj külső része alatt található.

A könnyelvezető rendszer a belső szemzugban a könnypontokkal kezdődik, majd a könnyzacskón és könnycsatornán keresztül az alsó orrkagyló alá vezet. A könny feladata a szaru- és kötőhártya nedvesen tartása. Száraz szem  keratoconjuntivitis sicca : a szaruhártya és kötőhártya felszínét egy folyadékréteg, a könnyfilm borítja.

Ha nem pislognánk, a szem felszíne kiszáradna a folyadék párolgása miatt, mert a folyadékréteg a szaruhártya felszínén minden pislogás alkalmával újraképződik. A szárazszeműség leggyakoribb oka a könnytermelés csökkenése, vagy a könny összetételének megváltozása. Megfelelő könnytermelés mellett is kiszáradhat a szem, ha a pislogás ritkábbá válik ill.

Száradás okozta szaruhártya és kötőhártya-gyulladást keratokonjunctivitis siccá-nak nevezzük. Jellegzetes tünetei az idegentest érzés, enyhe viszketés, a szem vörösödése, fáradása,kevés váladék, könnyezés.

A panaszokat fokozza a száraz meleg, dohányfüst, poros környezet, légkondicionáló. Műkönny cseppek, gélek használatával kezelhető. A könnyszervek minden részében kialakulhat gyulladás különböző okok miatt: könnymirigy-gyulladás, lehet heveny és idült  dacryoadenitis acuta ill.

Könnytömlő gyulladás, mely szintén lehet heveny és idűlt. Az ideghártya retina betegségei Szemfenék  fundus  vizsgálat alkalmával vizsgáljuk az ideghártya ereit, az artériák és vénák állapotát, az ideghártya esetleges elváltozásait, a sárga foltot  macula lutea  — amely az éleslátás helye — és a látóidegfőt  papilla nervi optici. Ezek vizsgálata során információt kaphatunk különböző belgyógyászati és ideggyógyászati betegségekre vonatkozóan, valamint láthatjuk az ideghártya, érhártya és látóideg elváltozásait, betegségeit.

Az ideghártya  retina  a szemburkok legbelső rétegét képező vékony, átlátszó hártya, amely 10 rétegből áll. A rétegeket az érzékelő és az érzékelt képet továbbító sejtek, idegrostok alkotják.

Az idegrostok a látóidegben tömörülnek, majd haladnak tovább az agy felé.

A szemgolyóból való kilépés helye a látóidegfő  papilla.