Drog szem plusz a látás. Kis drogkalauz

OptiPlusz | Gyógyszer Nélkül

Mit tartsunk szem előtt, ha műkönnyet ajánlunk? Hazánkban a háztartások 95 százalékában van televízió, és nemcsak sokan, de — európai viszonylatban — sokat is tévéznek a magyarok. A Nielsen Sokan hangoztatják, hogy a tévézés ártalmas az egészségre. Mivel az emberi szervezet mozgásra született, minden normál látás 2 egység óra, amit egyhelyben üléssel tölt el, káros az egészségre.

Több tanulmány is alátámasztja, hogy a tévézés, a naponta tévézéssel eltöltött idővel összefüggően, szignifikánsan növeli mind a kardiovaszkuláris, mind az egyéb okokra visszavezethető mortalitás kockázatát 2.

Vizsgálatok igazolják azt, hogy a tévézés növeli az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatát éppúgy, mint bizonyos daganatok előfordulásának gyakoriságát 3.

Újból és újból felmerül az a kérdés is, hogy a tévézés hogyan hat a szemre. A tévézés és a száraz szem szindróma Ha túl sokáig nézünk ugyanabba az irányba, közben a látottakra drog szem plusz a látás, akkor hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni. Míg a mindennapi tevékenységeink mellett percenként átlagosan ször pislogunk, ez tévénézéskor mindössze 8-ra csökkenhet. Ennek következményeként egy pár órás tévézés eredményeként az elhasználódott könnyfilmet nem fogja kellő időközönként újabb könnyréteg helyettesíteni, és fellépnek a szemszárazság tipikus, kellemetlen tünetei; a szúró, fájó vagy vörösödő szem.

Érdemes tudni, hogy a gyermekek ritkábban pislognak, mint a felnőttek. A szakemberek szerint ez azonban mindaddig nem jelent problémát, amíg szemvörösödéssel, látászavarral, fájdalommal nem társul drog szem plusz a látás — nagyfokú összpontosítással magyarázható — csökkent mértékű pislogás.

Valóban káros, ha közelről nézzük a 5 gyakorlat a látás helyreállításához Régen azt javasolták, hogy a képernyő méretétől függően méterről kell nézni a televíziót. Napjaink ajánlásai szerint célszerű olyan távolságot választani, ami pihentetőnek tűnik, nem okoz túlzott terhelést a szemnek.

Az ívelt tévé nyújtotta vizuális előnyök például méteres távolságból élvezhetők a legjobban 4. Kit ne intettek volna óva gyermekkorában attól, hogy túl közelről nézze a televíziót?

Tény, hogy a közeli tévénézés fárasztó a szemnek, de ez megfelelő pihentetési technikákkal kiküszöbölhető.

Meglepő módon kiderült az is, hogy a képernyő közeli figyelése nem okoz szemkárosodást. Lényeges tudni, hogy attól senki nem lesz rövidlátó, hogy túl közelről nézi a tévét, ugyanakkor a már meglévő, esetleg nem diagnosztizált rövidlátásra utalhat az, ha valaki túl közel ül a tévéhez, csak azért, hogy jobban lássa annak a képernyőjét.

Azoknak, akik ezt tapasztalják magukon vagy gyermekükön, ajánlott bejelentkezni szemészeti vizsgálatra. Károsodhatnak a szemfenéki artériák is Ausztráliai kutatók számoltak be arról, hogy már a hatéves gyermekek retinális artériáinál is szűkület mutatható ki, ha a gyerekek túl sokat tévéznek. Mindez hosszú távon a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját is fokozza.

Szemléletesen kifejezve, a kutatók szerint naponta minden plusz, tévézéssel eltöltött egy óra olyan mértékű kardiovaszkuláris rizikónövekedéssel jár, mintha a szisztolés vérnyomásérték 10 Hgmm-rel megemelkedne 6. A rövidebb hullámhosszak ártalmasabbak Az utóbbi időben elterjedt LED- fénykibocsátó dióda; Light Emitting Diode típusú képernyőkkel szemben is felmerültek aggályok.

Egy sejtvonalas in vitro kutatás eredménye arra mutat rá, hogy a számos híradástechnikai és információtechnológai eszközben alkalmazott LED-ek alacsony hullámhosszúságú kék fénye retinakárosító hatású lehet 7, 8. Példaként említhető a rövidlátás, aminek az előfordulási gyakorisága Európában egyre nő. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban is hasonló trend figyelhető meg a gyermekek körében; az ázsiai fiatalok százalékát érinti a rövidlátás.

Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni.

Majdnemmég nem rövidlátó kisiskolás gyermek vizsgálatba vonásával azt próbálták kideríteni, hogy napi 40 perc plusz szabadtéri tevékenység mindennapi rutinba iktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára.

Három év elteltével a kinti programokban részt vevő gyermekek 30,4 százalékánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 százalékánál diagnosztizáltak rövidlátást; azaz igazolódott a szabadtéri elfoglaltságok kedvező hatása 9, Ezen túlmenően, a tévézéshez köthető üléssel szemben a fizikai aktivitás megléte a szem mikrovaszkuláris profilja szempontjából is előnyösnek bizonyul; a fizikailag aktívak körében ugyanis a retinális arteriolák átmérője nagyobb 6.

A modern tévék kíméletesebbek a szemmel A szakemberek mára már egyetértenek abban, hogy a technológiai innovációknak köszönhetően az élesebb, magasabb felbontású képet adó tévék nyújtotta jobb vizuális élmény kevésbé veszi igénybe a szemet. Emellett, a régi katódsugárcsöves tévéknél jellemző, kifelé domború felülettel szemben, a szem görbületét követő modern, ívelt kifelé homorú tévék nézése is a szem kisebb mértékű megerőltetésével jár — mivel az ívelt forma valamennyi képpontjáról a fénysugarak közel merőlegesen érkeznek a szaruhártyára 4.

A tévézés hatásai a szemre

Mégis, ha tévénézés közben fáradtságot, fájdalmat érez valaki a szemében, fejfájás jelentkezik nála vagy szemkivörösödést, könnyezést, szúró érzést tapasztal a szemében, netán homályos vagy kettőslátást vesz észre, akkor ezek szemfáradtságra utaló figyelmeztető jelek.

Ha már tévézünk, mire ügyeljünk? Ha hosszú időn keresztül fókuszálunk egy pontra, azaz tartósan a tévé előtt ülünk, be kell iktatni egy kis szünetet, amikor célszerű szemtornát végezni.

1. Tetszett a cikk?
2. Megérteni a szem, mint optikai rendszer alapvető működését, és ennek zavarait.

Esti tévézéskor javasolt a képernyő kontrasztján változtatni, hasznos háttérvilágítást is bekapcsolni. Néhány modern tévékészüléken már az optimális, szemkímélő kontraszt és színárnyalat is beállítható egy gombnyomással. A tévézés által igénybe vett szem védelme és kezelése Aki tévét néz, az általában ritkábban pislog.

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése

Mindez hosszabb időn keresztül a szaruhártyát bevonó könnyfilm hiányához, a szem kiszáradásához, a szemszárazság kellemetlen tüneteihez vezethet. A probléma kezelésére javasolható, hosszú távon is biztonsággal alkalmazható műkönnyek választéka széles. A készítmények alapjául szolgáló gélképzők természetes, félszintetikus vagy szintetikus vegyületek különböznek.

Erre visszavezethetően a becseppentést megelőzően és azt követően tapasztalt viszkozitás és tapadóképesség is eltérő a különféle műkönnyek esetében.

Míg az alacsony viszkozitású műkönnyek az enyhébb panaszok orvoslására javalltak, addig a nagyobb viszkozitású rendszerekre általában drog szem plusz a látás magasabb fokú bioadhézió hosszabb hatástartamot biztosít, és ennek a kínzóbb panaszok enyhítésében lehet szerepe.

Kényelmes alkalmazást kínálnak a szembe cseppentést követően gélesedni kezdő rendszerek, illetve a viszkoelasztikus sajátosságú hialuronsav-bázisú készítmények.

Javasolt tekintettel lenni a termékek esetleges tartósítószer-tartalmára, a bizonyos készítményekben megtalálható A-vitamin-tartalomra, illetve arra, hogy a választott készítmény kontaktlencse viselése mellett is használható-e. Lényeges felhívni a betegek figyelmét arra, hogy a tévénézés esetenként szemvörösséggel is járó következményeit csak rövid távon javasolt olyan szemcseppekkel kezelni, amik érösszehúzó hatóanyagokat pl.

A tévénézés által igénybe vett szem védelmében, a látásélesség megőrzésében, az erek retinális artériák egészségének megőrzésében előnyös az A-vitaminban, az ómegazsírsavakban, illetve az antioxidánsokban dús táplálkozás, illetve az említett összetevőket tartalmazó patikaszerek fogyasztása.

Irodalom: 1. Dunstan DW, et al. Circulation ;; Shiue I. Environ Sci Pollut Res Int. Gopinath B, et al.

Kis drogkalauz

Influence of physical activity and screen time on the retinal microvasculature in young children. Arterioscler Thromb Vasc Biol.

Chamorro E, et al. Effects of light-emitting diode radiations on human retinal pigment epithelial cells in vitro.

Photochem Photobiol. He M, et al. JAMA ;—8.