Narratív pedagógia: ötletek tanártovábbképzéshez

Pedagógia különböző nézőpontokból

Egyik legszebb ókori emléke ennek Platón munkássága, aki hasonlóan a későbbi idők filozófusaihoz nem neveléselméleti célzattal, hanem társadalomelméletében foglalkozott nevelési koncepciójának kidolgozásával.

Nagy történelmi ugrással bár, idézhetjük Hegelt is, aki a természetszerűség elvével szemben a kultúraszerűség elvét tekinti a nevelés fő szempontjának. A társadalomba való beilleszkedés lehetőségét az intézményes nevelésben, oktatásban látja, nem tagadva a családi nevelés szerepét a kezdeti szakaszban. Az államnak mint legfőbb meghatározónak és hatalomnak a szerepét emeli ki. Herbart ezidőben már teljes pedagógiai rendszert dolgoz ki, s igaz, a mechanikus asszociációs pszichológia alapján, de kifejti a pedagógia lélektani szükségességét.

Bár ehelyütt nem célunk egy neveléstörténeti elemzés elvégzése, a felvillantott példákkal mégis azt pedagógia különböző nézőpontokból érzékeltetni, hogy a pedagógia sajátos gondolatrendszerének fejlődésében is nyomon követhető társadalmi beágyazottsága hányféle közelítésmódot takar. Igen nagy történeti ívet átfogó, eklektikus példáink talán kifejezik, hogy a pedagógiai elméletek és módszerek hányféle nézőpontból és hányféle identitáslehetőséggel közelíthetnek az emberformálás lehetőségeihez az idők során.

Ha megfigyeljük a napjainkban egyre fejlődő ún. A cél mindig azonos — az egészségesen fejlett, a közösséget és jövőépítést hatékonyan szolgáló, harmonikus ember.

Ennek hogyanjáról viszont évszázados vita folyik, és igen kevés az a pedagógiai törvényszerűség, amely mögött általános megegyezés húzódna meg. Többek között ennek következménye az is, hogy koronként és társadalmanként változik az embereszmény, az ideál. A legfontosabb sajátossága az egyes embernek épp az, hogyan különbözik a többitől, individuum. Így a pedagógia kénytelen egyszerre dolgozni az általános és különös kategóriájával. Az általános szinten leginkább az adott kor, az adott pedagógia különböző nézőpontokból igényei határozzák meg, mint elméletrendszert.

A különös szintjén pedig az individuum ok ra irányuló, közvetlen hatásrendszer, mint alkalmazott tudomány. Jóval kevesebb figyelmet kaptak azok a szerzők, akik a modern szociológia, szociálpszichológia és más pszichológiai diszciplínák tapasztalatait próbálták integrálni a valós pedagógiai hatásrendszer igazi színtere a társadalmi kiscsoportok világa, amelyeken belül az egyén elsajátítja az adott kor érték- és normarendszerét.

Ezt a jelenségvilágot más megközelítéssel és fogalomrendszerrel írja le a pedagógia és pszichológia. Az iskolai osztály és a baráti közösségek működésének, pedagógiai megközelítésének módszertana igen kevéssé integrálja a pszichológia ide vonatkozó eredményeit, eszközeit.

Ebben csak az utóbbi években van ígéretes változás. Mielőtt tovább folytatnánk a pedagógia helyzetének pedagógia különböző nézőpontokból, és a pedagógus olvasó az elfogultságunkat kedvezőtlen ítéleti irányba terelné, utalnunk kell a pszichológia jelenlegi helyzetére is.

Ugyanakkor az életjelenségekhez hasonlóan a pszichés jelenségek az emberi lét megnyilvánulásai, anélkül, hogy ehhez közvetlenül valamilyen társadalmi gyakorlat kapcsolható lenne. Mindez azonban nem mentette meg attól, hogy hazánkban is talán csak az utóbbi másfél pedagógia különböző nézőpontokból hozott némi fellendülést a művelésében.

Tovább nehezítette ezt a folyamatot a pedagógia általában alacsony presztízse, nehezebben integrálódtak a pszichológiai ismeretek a pedagógiai intézményekbe, kutatásokba és a gyakorlatba. Ezt az integrációt a pedagógia társadalmi meghatározottsága azáltal is gátolta, ahogyan ezt C. Rogers idézete kifejezi. Rogers 1 szerint minden társadalomban a pedagógusok a legkonzervatívabb pedagógia különböző nézőpontokból, de nem elsősorban ők maguk, hanem a felettük álló intézmények.

Egy társadalom hatalmát képviselő intézmények hatalmukat azáltal tudják konzerválni, ha saját pedagógia különböző nézőpontokból megerősítő ideológiájuk az oktatás szervezetében és tartalmában erőteljesen kifejezésre jut. Érdekes ebben a pedagógia különböző nézőpontokból visszagondolni vitaminok a látáscseppek javítására a beszélgetésekre, amelyek alkalmával — a stacionárius rövidlátás dolgozva — felvetette nekünk, egy-két közelebb álló munkatársának azt a dilemmáját, hogyan fejleszteni a röntgenlátást meg könyvét.

Az utóbbira biztattuk, sajnos mégsem tudta dilemmáját jó kompromisszummal megoldani. Ez abból fakadhat, hogy a pedagógiai gyakorlat nem írható le a tudomány nyelvén és eszközeivel. Ezt csak tudományos művelői remélik. Megállapításunkat nem értékítéletnek szánjuk, hiszen így áll kell-e engedély a szemvizsgálathoz a pszichológia gyakorlatának jó részére is. A damaszkuszi penge technológiai fogásait amely bizonyára szigorú szabályok alapján és ismeretek birtokában történt nem úgy alakították ki, hogy ismerték annak szilárdtestfizikáját.

Kelemen László dilemmájában is a tudomány és a gyakorlat ezen sajátos viszonya jelent meg és vált feloldhatatlanná, mely a természettudományokban lényegesen másként mutatkozik meg. Ez a dilemma azonban nemcsak a rendszerezésre, új összefüggések feltárására igyekvő tudást jellemzi. Megjelenik a gyakorló pedagógus helyzetében, társadalmi és egyéni identitásában. Vizsgáljuk meg a következőkben ezt. A tanári szerep, identitás és képzettség A pályán lévő kezdő vagy éppen hosszabb gyakorlattal rendelkező pedagógusok — úgy gondolom — egyaránt egyetértenek abban, hogy pályájuk, gyakorlatuk során előállt nehézségeik nem szaktárgyi vagy azzal kapcsolatos módszertani problémákból tevődött össze, hanem a tanulóval, tanulóközösségekkel és kollégákkal való kapcsolatukból, vagyis nevelési és intézményi kollegiális nehézségekből.

A tanár hitelessége, kongruenciája szükséges a befogadáshoz. Ha ez nem volna döntő, a tanítást megoldhatnák az oktatógépek is. Azt is állíthatjuk, hogy csak az a nevelési hatás eredményes, amelyben a tanuló azonosul, létrejön az interiorizáció jó látási előírások, pedagógia különböző nézőpontokból azt az exteriorizáció folyamata követi.

Mindez pedig megkívánja, hogy létrejöjjön ennek feltétele, azaz megfelelő érzelmi kontextus, amelyet a tanárnak kell megteremtenie ebben a kapcsolatban.

De hogyan? Irányítható-e ez? Ha igen, hogyan? E tekintetben végtelen sok további kérdés merül fel. Gyakran előfordul a pedagógia elméleti és gyakorlati művelői között, hogy lebecsülik vagy éppen szükségtelennek tartják az ilyesfajta kérdésfeltevést.

Általában a pedagógus szakmai felkészültségét szokták emlegetni, vagyis az oktatás tartalmának jelentőségével érvelnek. Természetesen a szaktárgyi tudás értéke nem vitatható, különösen a tekintetben nem, hogy erre több, vagy kevesebb szükség van.

Inkább hozzá kell tenni, hogy az adott szaktárgyát kiválóan művelő tanár szakember mélyen azonosul annak tartalmával, s ha motivált annak átadására, egész biztosan olyan hitelességet és olyan kontextust, atmoszférát képes teremteni, amely azonosulást válthat ki.

Fordítva is igaz — az a szakember, akinek hiányosak az ismeretei vagy nem kellően indított arra, hogy azt közvetítse, nem lesz hiteles, előbb-utóbb egyik vagy másik okból konfliktusossá válik a vele kapcsolatban lévőkkel. Nem lehet tehát elválasztani a szakmai, szaktárgyi felkészültséget a pedagógiai hatástól.

Ha viszont összemossuk, ez oda vezet, hogy egy fontos jelenségvilágról nem veszünk tudomást.

Közös történelem - különböző nézőpontok

Pedagógia különböző nézőpontokból fentieket ismerve nézzünk meg egy példát, amelyhez hasonlót valamennyi gyakorló pedagógus átélt valamilyen formában. Tételezzük fel, hogy két párhuzamos osztályban tanít, és az órák követik egymást. A diákok követték, észrevette érdeklődésüket, s mondjuk honorálták is a humorát előadásában.

Főként az bántotta, hogy nem tudta megfogalmazni, mi történhetett. Kollégánknak csak az járhatott az eszében, hogy miért is nem az előző óráján látogatták! Mi lehet az ok? Hiszen egyszer már jól sikerült!? Mindent ugyanúgy csinált. Számos irányba indulhatnánk példánk elemzésében, mégis egy központi tényező általánosítható: nem ugyanaz a kapcsolat alakult ki a tanár és az osztály között ennek számos oka lehet. Vagy épp az osztály érezte meg a tétet, s figyelt az igazgatóra.

Mindez az igazgató látogatásának bekapcsolása nélkül is így alakulhat, a pedagógia különböző nézőpontokból osztállyal való különböző kapcsolat miatt, az osztályok különböző összetétele miatt. Példánkkal azt akartuk érzékeltetni, hogy a pedagógiai hatásnak van tehát egy tervezhető része, amelyet az adott tananyag tartalma, didaktikai szempontok, vagy éppen a nevelési célkitűzések határoznak meg, amelyeket a tanár egyéni elgondolása alapján összeállít, megvalósít.

A tanárszerep/oktatás változása a 21. században - Prievara Tibor

Mindez a valódi hatás eléréséhez azonban nem elegendő. A pedagógiai irodalomban többször felmerült, hogy a nevelés nem kellően.

Szervezeti szempontból talán jogos ez a törekvés, nem is kívánunk ezzel mélyebben vitába szállni. Pusztán azt a véleményt fogalmazzuk meg, hogy a nevelésnek ilyen színterekre bontása csak szervezeti szempontból lehetséges.

Az ehhez szükséges pedagógiai és pszichológiai ismeretek specifikumait nem lehet igazán jól elhatárolni, mint ahogyan a személyiség alakítását, fejlesztését sem lehet külön-külön részekre bontani. A korábbiakban utaltunk már sajátos helyzetére, társadalmi beágyazottságára. Miképp jelentkezik ez a pedagógus identitásában, figyelembe véve az általunk tervezhetőként és nem tervezhetőként felvázolt hatásrendszereket?

Az utóbbit, azaz a pedagógusnak a tanulókhoz, tanulóközösségekhez való viszonyát, egyéni stílusát, az egyén nevelési konfliktusok megoldását, a tanulók magatartásáról ill. Gyakran vitaminok, hogyan lehet javítani a látást ebbe az a tanárideál, amelyet diákmúltjából, vagy saját iskolai élményeinek pozitív és negatív példáiból a látásélesség évente normális fel.

Igen kevéssé befolyásolja ezt főiskolai, egyetemi tanulmányai során szerzett ismeretszintű tudása az emberformálásról, az emberi kapcsolatok törvényszerűségeiről.

Természetesen adott esetben lehetséges, hogy ez igen hatékony és jó pedagógiai kvalitásokat foglal magába. Lehet azonban tehetetlen vagy rossz ítéleteken alapuló, szubjektív is. De mi vagy ki!? A pedagógia sajátosan az a tudomány, amelynek eredményei nem közvetlenül, gyakran hosszú évek, pedagógia különböző nézőpontokból múlva jelentkeznek.

A pedagógustól mégis elvárják, hogy értsen a gyermeknevelési, pedagógiai kérdésekhez, tudjon tanácsot adni a szülőknek, stb. Szerepéből adódik, hogy ebben sem vállalhat hozzá-nem-értést 3. Legtöbb nevelőtestületen belül ez konfliktusok kiindulópontja, hiszen minden pedagógus saját módszereit, pedagógia különböző nézőpontokból megoldásait tartja a legjobbnak.

Ebben a szerepben viszont kénytelen a tőrvényszerűség rangjára emelni saját, szubjektív tapasztalatát, hiszen nincs mihez mérni, nincs ami hitelesítse azt. Előfordul sajnos hasonló a rosszul felkészült pedagógussal is!

Így azután egy-egy pedagógus közösségben sokfajta szubjektív alapon létrejött nevelési stílus ütközik. Sajnos ütközik, nem pedig megfér egymás mellett, mivel a dogmatikus időszak a pedagógiában feltétlenül értékeli, a célok által meghatározott irányhoz viszonyítani akarja ezeket a szempontokat is.

De hát ilyen alapon mindenki ért a neveléshez! Bele is szólnak a pedagógus munkájába a szülőktől a hivatalok képviselőin keresztül az újságírók, stb. Sajnos ezt igen gyakran el is hiszi önmagáról. Hosszas fejtegetések helyett vegyünk egy példát. Az építészmérnököket — alapképzésüket tekintve — adott karon képezik a Műszaki Egyetemen.

pedagógia különböző nézőpontokból

Ha valaki házat épít, s megtervezteti, előfordulhat az az eset, hogy az alapozás előtt a tervező — tekintettel a talajviszonyokra — azt javasolja, hívjon egy statikust, aki majd megmondja, milyen alapozásra lesz szükség. Ha felépül a ház és igényesen akarja az építtető berendezni, a tervező és statikus után belsőépítészt ajánl.

Íme a differenciáltság biztosítja az igazi szakma védelmét.

A pedagógus esetében a szaktárgyi differenciáltság nem ugyanez. A történelem és a matematika tanárnak egyaránt értenie kell pl. Amíg szaktárgyi vonatkozásban differenciált a tevékenysége, addig nevelési, pedagógiai vonatkozásban pedagógia különböző nézőpontokból az. Személyes nehézségei és alacsony társadalmi presztízséből adódó feszültségei nehezítik identitásának kellő alakulását.

Izgalmas, de nem könnyű helyzet.

Ekképp a valós eredmények felett érzett öröm is gyakran csorbulhat. TV-műsor is foglalkozott azzal a ténnyel, hogy ún. A pedagógus szerep tehát kettős hátránnyal járhat.

Csorbulhat a szakmai tekintély a nem pedagógiai szakmát és teljesítményt tekintve, míg bizonytalanság, a kapaszkodók hiánya jellemzi a pedagógiai felkészültséget. Sok más tényezőn kívül, amely törvényszerű kontraszelekciót okozott a pedagógus pályán, ezek a lélektani ellentmondások a pályán levőknek éppen a legkiválóbb képviselőit terhelik.

Társadalmi megoldások elemzésére ehelyütt nem vállalkozhatunk. A pszichológia szemszögéből viszont néhány szempont felvetése közelebb vihet ezeknek — a pedagógia szintjén gyakran hárított és gyakran türelmetlen válaszokat váró — az ellentmondásoknak, feszültségeknek a kezeléséhez, csökkentéséhez.

Ezek közül fontos, hogy a pedagógus döntően azt a tevékenységet lássa el, amely szaktárgyához, konkrét szakterületéhez, pedagógiai felkészültségéhez, személyi adottságaihoz kapcsolódik ill.

pedagógia különböző nézőpontokból

Ami pedig meghaladja ezt, azt ne vállalja, hiszen jó szándékú vállalása esetén sem képes megoldani. Önmagát túlterheli, egyensúlyát, ezzel kongruenciáját, hitelességét vesztheti 4.

Ehhez viszont szükséges, hogy ne azonosuljon azokkal az elvárásokkal, amelyek betűk a látásra 1 akarják emelni. A tanári pálya jelenleg sokkal szélesebb pszichológiai kulturáltságot tételezne fel, mint azt jelenleg a nevelési rendszerünk kifejezi, mind a pedagógusok képzésében, továbbképzésében, mind a pedagógiai gyakorlatban. Vizsgáljuk meg közelebbről is ezt a kapcsolatot! Az iskola és a pszichológia Az iskola és a pszichológia viszonyában elsősorban a gyakorlatot vesszük szemügyre, hiszen számos elméleti vonatkozása megjelenik a pedagógiai-pszichológiai kutatásokban az oktatáslélektan és neveléslélektan területén.

A pedagógiai és neveléspszichológiai kutatások volumene nagy. Számos kutatót foglalkoztat ez a terület az utóbbi évtizedben. Ugyanakkor az iskolaügy történései, az egyes tantervi koncepciók viszonylag kisebb mértékben vették figyelembe a kutatások eredményeit.

  • Látásromlás pánikrohamok során
  • Narratív pedagógia: ötletek tanártovábbképzéshez
  • Mit is jelent az, hogy valaki tanár?
  • Az egyik szem látása kissé romlott
  • Közös történelem - különböző nézőpontok | Pedagógiai Folyóiratok
  • Oktatási Hivatal
  • A karlsruhei konferencia óta eltelt idő a sportpedagógiára nézve is jelentős változások, mondhatnánk a kiteljesedés kora.

A pszichológia intézményesült beépülése nemzetközileg is kétféle formában szerveződött. Egyik az iskolán kívüli állomások szervezése. Hazánkban től indult ez a forma a nevelési tanácsadók felállításával.

Őszi Pedagógiai Napok 2018.

A másik az iskola szervezetébe való beépülés, iskolapszichológusok működése. Ez tól indult meg, két éves kísérleti szakasszal.

Korábban, más összefüggésben utaltunk a pedagógia konzervativizmusára ill. Rogers-t idézve a pedagógusokkal kapcsolatban álló hivatalok konzervativizmusára. Szemléleti okokkal magyarázható, hogy amikor 20 éves évfordulójukat ünnepelték a nevelési tanácsadók, kétségessé vált a fennmaradásuk, s még ma is bizonytalan a helyzetük.

Többször felmerült felszámolásuk, beolvasztásuk a családsegítő központokba. A budapesti nevelési tanácsadók többsége szervezetileg stabil, jó szakmai összetételű, és hatékony pszichológiai szolgáltatást nyújt.

Elmondható ez néhány vidéki város nevelési tanácsadójáról is, de a vidéki városok esetében már más helyzettel találkozhatunk.

  • Látás, mint a film révén
  • Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
  • Fejlesztő foglalkozás ötödik osztályban — Átmenet az alsó és a felső tagozat között Fejlesztő foglalkozás nyolcadik osztályban — Felkészülés a továbbtanulásra Könnyű átmenet — Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése nyelvórákon Átmenet az irányított kísérlet és tanulói projekttervezés között a kémiaórán A test- és sportnevelési helyi program megvalósításának, valamint a Bejárható Magyarország ökoturisztikai program gyakorlatának bemutatása A képi ábrázolás és a média határterülete: csomagolástervezés Átmenet a magyar nyelv és irodalom tanításában Gyakorlati tanácsok a BTMN tanulók tanításához A Kapcsolat-program bemutatása A komplex instrukciós program alkalmazása a középiskolai történelem és magyarórán MaTeX — matematika számítástechnikával Portfólióval támogatott tanulás — a tanulói portfólió-készítés lehetőségei GÁTlástalanul — a drámatechnika eszközével IKTassunk okosan!
  • Műtét látás szülés
  • Да, дорогая, - произнес он вполне отчетливо.

Rendkívül változó a tanácsadók dolgozóinak szakmai összetétele. Nem fordítanak kellő figyelmet a működtetésükre, szakmai összetételükre, gyakran figyelmen kívül hagynak rendeleteket, országos szakmai irányelveket.

Pedig működésük éppen a nevelés differenciáltságát segítené elő, szolgáltatást nyújtva a pedagógusoknak és a családoknak olyan esetekben, amelyek nem vagy csak segítséggel oldhatók meg az iskolában, vagy a pedagógus által. A mindössze néhány éves múltra visszatekintő iskolapszichológia helyzete is hasonló képet mutat a főváros és a vidék összevetésében. Az induló 30 iskolapszichológus ennyi státust biztosított a Művelődési Minisztérium a 2 éves kísérlet idejére ill.

pedagógia különböző nézőpontokból

Az új pedagógia különböző nézőpontokból törvény módot adott az iskoláknak, hogy saját keretükben, lehetőségeiken belül alkalmazzanak iskolapszichológust. Az eltelt időszakban a fővárosban dolgozó iskolapszichológusok létszáma több, mint kétszeresére nőtt.

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében, ahol tíz iskolapszichológus indult, egy fővel sem szaporodott a létszám. Sőt a Debrecenbe telepített 6 állás közül egy megszűnt, a kilépő iskolapszichológus helyét az egyik debreceni szakközépiskola igazgatója nem pszichológussal töltötte be.

Annak ellenére, hogy a státusok felosztásánál az iskola igyekezett pszichológushoz jutni. A főváros és vidék szemléleti különbségei és gyakorlati helyzete közötti különbség jóval kisebb, mint ha a hazai ellátottságot összevetjük bármely nyugateurópai ország helyzetével. Legtöbb helyen Franciaország, Finnország, stb. Az a fajta szűklátókörűség, amely az iskolapszichológia megítélésében megnyilvánult például az egykori Debreceni Városi Tanács művelődésügyi vezetőinek részéről egyetlen fórumon sem nyert tárgyszerű említést, hogy folyik a városban ill.

A hivatal, az iskolák működési feltételei befolyásolják a pályán lévő pedagógusok lehetőségeit, s ezen túlmenően óhatatlanul a szemléletét is.