A látás és a kéz összekapcsolása
Tartalom
Története[ szerkesztés ] Arisztotelész-illúzió Arisztotelész írta le a legrégebbi tapintási illúziót.
Ha keresztbe tesszük a két egymás melletti ujjunkat, és megérintünk egy tárgyat úgy, hogy mindkét ujjhegyünk egyszerre ér hozzá, akkor úgy fog tűnni, mintha egyszerre két tárgyhoz értünk volna hozzá. Rájött arra, hogy ha ugyanezt a próbát nem keresztezett ujjakkal, hanem kicsit széttartott ujjakkal végezzük el, akkor a kívánt hatás elmarad.
Összeszorította egy kapocs segítségével a kísérleti személy gyűrűsujját a középsővel. Ezek után az összekapcsolt ujjak hegyét vagy egy gömbbel, vagy két összeragasztott gömbbel érintette.
A kísérleti személy beszámolt róla, hogy egy vagy két tárgyat érzett. Így ez az ujj nem volt képes felvenni a tapintási ingereket.
Az eredmény megdöbbentő volt, mert hat havi kötésviselés után a mutató- és a gyűrűsujj úgy viselkedett, mintha szomszédosak lettek volna, s így ezeknek az egyidejű érintése nem okozott kettősségérzést. A kísérlet eredménye, hogy a próbaingerek központjában egyetlen ponton jelenik meg a központi érzés még akkor is, ha ott egyszer sem következett be a tényleges fizikai inger. A személyeknek úgy tűnt, hogy láthatóan csökken a rúd átmérője annál a pontnál, ahol az ujjak érintkeztek.
Minél hosszabb ideig végezték a kísérletet, annál inkább érzékelték az illúziót.
