Látás és mentális folyamatok

Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják. Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak. Valamennyi érzékelési osztályban, szakszóval modalitásban látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintása feldolgozás a transzdukcióval, azaz a szenzoros kódolás folyamatával kezdődik.

Az egyes érzékleti modalitásokban a receptorok adott típusú fizikai vagy kémiai ingerekre reagálnak.

A receptor átalakító funkcióinak megfelelő ingert nevezzük megfelelő vagy adekvát ingernek lásd az összefoglaló 1. Az adekvát ingerek a receptorok átalakító funkciójának köszönhetően látás és mentális folyamatok, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakulnak át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik az agyba.

A szenzoros kódolás kettős folyamat, részben anatómiai különböző idegrostok állnak az egyes működések szolgálatábanrészben idői tulajdonságokkal például a sejtkisülések aránya, a rövidlátást kezelni kell jellemezhető. A különböző ingerek olyan akciós potenciálokba fordítódnak át, amelyeknek a variációs lehetőségei igen sokfélék.

Az agyba az idegimpulzusok a megfelelő érzékelési pályákon, különböző kéreg alatti átkapcsolóállomásokon szubkortikális struktúrák továbbhaladva jutnak el az agykéreghez. Az érzékelés-észlelés folyamatai szempontjából fontos tudnunk emlékezzünk anatómia-élettan tanulmányainkrahogy az elsődleges feldolgozást végző szenzoros kérgi területek működésére minden modalitásban egy igen összetett és meghatározott feldolgozási hierarchiát alkotó kérgi rendszer épül.

Ezzel részletesen majd az egyes fejezetekben ismerkedhetünk meg. Az érzékelés és észlelés pszichológiája az a terület, amely a releváns élettani és anatómiai a rövidlátás okai is erősen alapoz.

A folyamatok valódi, mélységében való megértése ma már alig lehetséges az idegtudomány alapvető eredményeinek ismerete nélkül. A klasszikus és modern tudás megszerzése során sem kerülhetjük meg ezeket, sőt könyvünkben is sokszor lesz szó azokról az idegtudományi adatokról, amelyekre az általános kísérleti pszichológia támaszkodik.

A pszichológiai alaptanulmányok során mélységében pszichofiziológia vagy sokszor csak nagy vonalakban ismertetett módszereket az emlékeztető szövegdobozok foglalják össze lásd Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában; Képalkotó eljárások. A módszerek bemutatási látás és mentális folyamatok aszerint változik, hogy kötetünk egyes fejezetei és általában a kísérleti pszichológia területei milyen mértékben támaszkodnak rájuk.

Megállapítottuk, hogy az észleléspszichológia történetében két alapvető felfogás, ebből pedig két eltérő modell alakult ki. Ezek a közvetlen és a közvetett észlelés elméletei. A közvetlen észlelés modelljei korán, már a A közvetlen, direkt vagy adatvezérelt bottom-up feldolgozást középpontba állító modellek megállapításainak lényeges eleme, hogy a világ valamennyi ingere közvetítő folyamatok nélkül is hozzáférhető az észlelő számára. Ennek alapja az, hogy a környezeti ingerek az észleléshez szükséges összes információt rendezetten és egyértelmű formában hordozzák.

A közvetlen észlelés elméleteiben a mentális folyamatoknak nincs szerepük, vagy nem tudatos döntéseket, értelmezéseket szolgálnak.

A közvetetett, indirekt vagy koncepcióvezérelt top-down modellekben a szenzoros ingerek az észlelést szolgáló következtetéseknek csak alapját jelentik, az észlelés számítási műveletek eredménye.

Közvetett észlelésre azért van szükség, mert a környezeti ingerek input a világ tárgyairól és eseményeiről pontatlan információval szolgálnak. Ezekben a modellekben a közvetlen észlelés elméleteinek következtetés mechanizmusa helyébe a számítási műveletek komputációk lépnek, az észlelés kognitív műveletekre, számításokra támaszkodik.

• Lézeres látáskorrekció nystagmus esetén
• Ez a bonyolultság jellemzi azokat a szinteket is, amelyeket az észlelés titkainak megismerése során az egyes tudományterületek, mindenekelőtt pedig a pszichológia, az élettan és az idegtudomány, igyekeznek feltárni.
• 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Az észlelés dinamikus modellje szerint az észlelőrendszer számára feldolgozhatónál több információ felvétele a világ reprezentációjához igazodik. A környezet perceptuális explorációja befolyásolja az ezekből az információkból történő mintavételt, az exploráci- ót reprezentációk, sémák irányítják. Az észlelés folyamatai perceptuális ciklust alkotnak, ezt a múlt tapasztalatai, a jelen információi és a későbbi viselkedés kapcsolatai alkotják.

Az látás és viagra több szintet fiziológiai, kognitív, interperszonális, szociokulturális érintő komplex folyamat. Megállapítottuk, hogy az észlelés során a felismerést elemi folyamatok, az elkülönülés és a csoportosítás alapozzák meg.

Az észlelés és tudat viszonyával kapcsolatban amellett érveltünk, hogy a tudat és észlelés disszociációjára utaló különleges jelenségek mindenekelőtt a hozzáférés tudatosságának eltérő szintjeire, és nem általában a tudat és észlelés elkülönülésére engednek következtetni.

Bemutattuk, hogy az érzékelés alapjelenségei az észlelést szolgálják. A környezet fizikai jeleinek átalakítása transzdukció az érzékszervek receptoraiban történik. A receptor átalakító funkcióinak megfelelő adekvát inger ingerületté, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakul át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik az agyba. Mi a szenzoros információ szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben? Miként változik a mentális folyamatok szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben?

Mi a séma szerepe Bruner perceptuális készenlét és Neisser perceptuális ciklus modelljében? A perceptuális elhárítás a feldolgozás mely szintjein érvényesülhet?

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Miként értelmezhető a tanulás és észlelés viszonya a perceptuális tanulás modelljeiben? Mi a különbség az észlelési többlet és az affordancia között? Mi a mai pszichológia észleléskoncepciója?

Az érzékelésnek melyek az alapfolyamatai? Mi az észlelés és a tudat viszonya? Milyen új szempontokat vezetnek be az észlelés magyarázatában a komputációs elméletek? A perceptuális készenlétről. In: Pléh Csaba — Boross Ottilia szerk. Osiris, Budapest, Dúll Andrea Az érzékelés és az észlelés.

In: Oláh Attila — Bugán Antal szerk.

Gregory, R. A megtévesztett szem. Sekuler, R.

• Me 17 látomás 4 5
• Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.
• Észlelés – Wikipédia

Osiris, Budapest. Szokolszky Ágnes Kutatómunka a pszichológiában.