A világkép szintjei és összetevői

Szerzetesség, kolostorok a kora középkorban Eszköztár: A szerzetesek éppúgy tagjai az egyházi rendnek, mint a világi papok. A szerzetesek azonban más életeszményt állítottak maguk elé. Céljuk Krisztus követése volt, és az ehhez kapcsolódó aszkézis, az önmegtagadó, a világi javakról és hívságokról lemondó élet. Ezért kolostori közös életre kötelezték magukat, és hármas fogadalmat tettek: tisztaság, engedelmesség, szegénység.

Világkép – emberkép – pedagogikum

A hármas fogadalmat kiegészíthette egy negyedik, amely az adott szerzetesrend "speciális" tevékenységét tükrözte: oktatás, betegápolás, árvák nevelése, a lovagrendeknél a Szentföld katonai védelme stb. A szerzetesrendek mindennapi életét és tevékenységét az adott rendre jellemző regula "szabály, alapelv" szabályozta. A szerzetesrendek a szemlélődő életmódon kívül tehát egyéb tevékenységet is folytattak, és lelkipásztorai voltak a kolostor környékén élő embereknek.

• A középkor története () | Sulinet Tudásbázis
• Milyen módszerek a rövidlátás a népi keleti
• Tudomány és történet | Digitális Tankönyvtár
• Forrás: Richard E.
• Javítja a látás keratoconusát
• Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak | Digitális Tankönyvtár
• Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
• A tudásátadás történelmi formái és az iskola | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A rendek többsége a fogadalmak betartásán túl nagy hangsúlyt helyezett a fizikai munkára is, ezt látás kezelés nélkül ki pl. A szerzetes- és apácarendekbe általában tizenöt éves kor után lehetett bekerülni. A belépni szándékozót egy éves próbaidőre kötelezték. A férfi novíciust ill. A fiúk fejének tetejét kiborotválták tonzúraez jelképezte a világi hívságokról való lemondást.

A novíciusok a rendház külön részében éltek, megismerkedtek a szerzetesi élettel, bármikor szabadon távozhattak a rendből, de alkalmatlanságuk esetén el is bocsáthatták őket. A próbaidő letelte után lehetett szerzetesi fogadalmat tenni.

Ezután a szerzeteseket frátereknek "testvér" nevezték, megkülönböztetésül a páterektől, akik felszentelt szerzetes papok voltak. A fráterek többsége a parasztságból került ki, feladatuk nem a vallási és a szellemi tevékenység volt, hanem a rendházakban és a birtokokon végeztek fizikai munkát.

Az egyes kolostorokat a házfőnök-apát, az egész rendet a főapát irányította, az apácazárdák vezetőjét fejedelemasszonynak hívták.

Egyes rendek helyi elöljárója a püspök volt, míg mások teljes önkormányzattal bírtak és nem tartoztak a püspöki joghatóság alá. Az összes szerzetesrend legfőbb elöljárója a pápa. A kora középkor egyik legjelentősebb rendje a Nursiai Szent Benedek 6.

Szent Benedek a Monte Cassinó-i kolostorban ma Olaszország dolgozta ki reguláját, amely azután szinte egész Európában elterjedt és mintául szolgált más rendeknek is. A bencések engedelmességi fogadalmat tettek, és kötelezték magukat, hogy halálukig a kolostor kötelékében maradnak és lelki tökéletesedésre törekszenek.

Matematikailag Kepler írta le a bolygók Nap körüli mozgását először. Az úgynevezett Kepler-törvényeket Tycho Brahe részletes csillagászati megfigyeléseire és feljegyzéseire támaszkodva sikerült megalkotni. A törvények tulajdonképpen Brahe megállapításai a matematika nyelvén.

A bencések a napi hét órányi imádkozás mellett fizikai munkát is végeztek birtokaikon, de oktatással, betegápolással, tudományos és irodalmi tevékenységgel, kódexmásolással is foglalkoztak.

A Benedek-rendnek óriási szerepe volt a hittérítő munkában, missziós papjaik Angliától Kelet-Európáig keresztény hitre térítették a barbár népeket.

A tudásátadás történelmi formái és az iskola

A középkori kolostorok, monostorok vagy zárdák a szerzetesek és az apácák társas együttélésére szolgáltak. Rendszerint a lakott helyektől távol építették fel ezeket. A kolostor központi épülete a templom volt, ehhez csatlakozott a zárt, négyszög alakú kolostorépület a belső udvarral, amelyet kerengő vett körül. A belső udvarban többnyire gyógynövényeket termesztettek, amelyekből gyógyszereket készítettek, vagy dísznövényekkel ékesített kertet gondoztak itt.

A szerzetesek közös helyiségei - az ebédlő, a hálóterem, a melegedő, a ruhatár, a betegszoba - a belső udvarra néztek, csak később alakult ki az egyéni cellák építése.

Betekintés: Mi a filozófia?

A kolostorhoz csatlakoztak azok az épületek, amelyek már a világi élethez való közelséget jelentették: a kolostori iskola termei, a könyvtár, a zarándokok, vendégek szálláshelyei. A kolostor falain kívül álltak a gazdasági épületek: a malmok, a mag- és éléstárak, a kézműves műhelyek, s ezek körül terültek el a hatalmas szántók, szőlők, kertek, tavak és legelők. Az elöljáró [apát] iránti engedelmességet ugyanis Istennek nyújtjuk. Megalázza magát és azt mondja a prófétával: "Én pedig féreg vagyok és nem ember; emberek gyalázata és a nép megvetettje" Zsolt 21,7.

Senki a testvérek közül ne érintkezzék, még csak szóba se álljon vele.

Utánközlés a kiadó szíves engedélyével. A tantra történetisége A tantra bizonyos értelemben a földi élet béklyóiból, a születés és halál szenvedésteli körforgásából szabadulást kereső indiai szellem fejlődésének végkifejlete, mely Istenét, az igazsággal való kapcsolatot ott találja meg és állítja helyre, ahol az elveszett: az érzéki világ jelenéseinek áradó gazdagságában — a májá káprázatában, melynek varázslatát a végső valóság önkifejező játékaként ismeri fel. A tantra éppoly gazdag és sokszínű, s éppannyira ellentmondásos és paradox, mint maga az ember és világa.

Mt 9,12 Ezért homályos látással csepp bölcs orvos minden eszközt használjon fel; küldjön hozzá szenpektákat, vagyis öregebb, bölcs testvéreket, akik mintegy titokban vigasztalják az önmagával küszködő testvért […]. Az apátnak […] tudnia kell ugyanis, hogy beteg lelkek gondozását vállalta magára, nem pedig zsarnoki uralmat az egészségesek fölött. Ezért valahányszor a gyermekek és a serdülők vétkeznek, vagy akik kevésbé tudják megérteni, hogy milyen büntetést jelent a kiközösítés, az ilyeneket szigorú böjttel sújtsák, vagy pedig kemény veréssel büntessék meg, hogy kigyógyuljanak.

Ezzel a szolgálattal az érdem is, a hogyan lehet helyreállítani a valódi látást is gyarapodik.

De a gyöngék mellé gondoskodjanak segítőkről, hogy ne szomorkodva végezzék ezt a szolgálatot.

Az indiai tantra világképe

Mindig vegyék tekintetbe bennük a gyöngeséget, és semmiképpen se alkalmazzák rájuk a Regula szigorúságát az ételekben, hanem legyenek jóságos figyelemmel irántuk, és a szabályszerű időnél előbb kapjanak valami ételt.

Mindenkinek adják meg a megfelelő tiszteletet, de elsősorban a hitben testvéreinknek és a zarándokoknak. Ha meg is engedi annak a világkép szintjei és összetevői, még mindig az apát hatalmában áll, hogy kinek akarja adni.

Ilyenkor az a testvér, akinek szánva volt, ne szomorkodjék, hogy alkalom ne kívánkozzék az ördögnek. Ami ezen felül van, az fölösleges, s ezért el kell venni.

A lábbeliket is és minden avultat adjanak vissza, ha újat kapnak. A világkép szintjei és összetevői ezeket az ágyakat az apát többször vizsgálja meg, nem található-e ott valami magántulajdon.

És ha valakinél találnak valamit, amit nem az apáttól kapott, azt a legszigorúbban büntessék meg. Ha azonban úgy látja, hogy a teher súlya mindenképpen felülmúlja erejének nagyságát, képtelenségének okát elöljárója előtt türelmesen és illő módon tárja fel, de ne kevélyen vagy nyakasan vagy ellentmondó hangon. Ha pedig az elöljáró ez után az előterjesztés után is megmarad parancsa mellett, tudja meg az alárendelt testvér, hogy így lesz javára, és az Isten segítségében bízva, engedelmeskedjék szeretetből.