Módszer a látás természetének meghatározására

Ez azonban a megfigyelés valódi természetének pontatlan jellemzése: az egyszerű kép feltételezi, hogy ismereteink és elvárásaink nincsenek hatással megfigyeléseinkre, vagyis hogy lehetséges tökéletesen elfogulatlan megfigyeléseket tenni.

Mint az előző fejezetben az észlelés tárgyalásakor mondtam, a látás nem egyszerűen csak egy kép megjelenése a recehártyán. Ahogy egy filozófus, R. Például amikor ránézek egy telefonközpont kapcsolótáblájára, nem látok mást, mint színes huzalok összevisszaságát; ugyanebben egy telefonszerelő kapcsolatok hálózatát látja.

Az ő ismeretháttere a szó szoros értelmében meghatározza a számára megjelenő látványt. Nem arról van szó, hogy a telefonszerelő és én ugyanazt a vizuális élményt éljük át, amelyet aztán ki-ki a maga módján eltérően értelmez. A vizuális élmény, mint azt az észlelés kauzális realista elmélete hangsúlyozza, nem különíthető el arra vonatkozó hiteinktől, hogy mit is látunk éppen.

Vagy gondoljunk arra, mennyire mást lát egy fizikus és egy tudomány előtti kultúrából érkezett személy, amikor megpillantja ugyanazt az elektronmikroszkópot: a fizikus azonnal felismeri a berendezés egyes részei közötti kölcsönös összefüggéseket és a tárgy használatának mikéntjét, hogy mit lehet vele csinálni.

A tudomány előtti kultúrában nevelkedett ember valószínűleg nem látna mást, mint fémés huzaldarabok esetleges, kiismerhetetlen módokon összefüggő egyvelegét.

A közigazgatás

Természetesen a különböző szemlélők által különbözőképpen észlelt helyzetek között számottevő átfedés van; máskülönben lehetetlen lenne a kommunikáció. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy a tudományos módszer egyszerű kép-felfogása hajlamos eltekinteni a megfigyelésnek attól a fontos jellegzetességétől, hogy amit látunk, az nem redukálható egyszerűen a recehártyán megjelenő képre.

Hogy mit látunk, az rendszerint attól függ, amit mentális beállítottságnak nevezhetünk: meglévő tudásunktól, várakozásainktól, sőt a kultúrától is, amelyben nevelkedtünk. Érdemes megjegyezni, hogy vannak bizonyos megfigyelések, amelyek nem hagyják befolyásolni magukat attól, amit hiszünk.

Hogyan lehet pontosan meghatározni a strabizmust a gyermekek és felnőttek körében?

Jóllehet tudom, hogy az égbolton alacsonyabban járó hold nem nagyobb, mint a pályája csúcsán lévő, nem tudom nem nagyobbnak látni, amikor alacsonyan van.

Ebben az esetben a hold bennem létrejövő észleletét érintetlenül hagyják azok a hitek, amelyekkel az égitestre pillantok.

Ez arra mutat rá, hogy nem olyan egyértelmű a viszony aközött, amit tudunk, és aközött, amit látunk: a háttérismeret nem mindig láttatja másként a dolgokat. Ez azonban nem ássa alá a tudományos módszer egyszerű kép-felfogásával szembeni érvet, mivel a legtöbb esetben igaz: amit látunk, azt mentális beállítottságunk jelentősen befolyásolja.

Megfigyelési állítások Az egyszerű kép-felfogás a módszer a látás természetének meghatározására megfigyelésnek egy további vonását is figyelmen kívül hagyja: a megfigyelési állítások természetét.

A tudósnak a nyelv közegében kell megfogalmaznia egyes megfigyeléseit. A megfigyelési állítások megfogalmazására használt nyelvben azonban már eleve elméleti feltevések rejlenek.

Az módszer a látás természetének meghatározására teljes megértése pedig magában foglalná mind a villamosságról, mind a fiziológiáról szóló elméletek megértését. Az elméleti feltevések elválaszthatatlanul beleépültek az esemény leírásának módjába. Úgy is mondhatnánk: a megfigyelési állítások bizonyos módon osztályozzák tapasztalatainkat, és ez a mód nem az egyetlen lehetséges módja tapasztalataink osztályozásának.

1. Rehabilitáció a látásvesztés miatt
2. Mik a perimetria eredményei a patológiára?
3. Fájdalom a fejben és nehézség a szemében mi ez A képzés feladata az egyidejű látás helyreállítása, a szarvasmarhákkal való kezelés, A készülék lehetővé teszi a normától való eltérés szögének meghatározását, A szögszög ebben az esetben nem befolyásolja a terápia természetét.
4. Milyen módszerek a rövidlátás a népi keleti
5. Az ilyen szem távolra nézéskor sincs nyugalomban, akkor is alkalmazkodnia kell az éleslátáshoz.

Az elsődleges mindig az elmélet: a tudományos módszerrel kapcsolatban elterjedt egyszerű nézet teljesen téves abban a feltételezésében, hogy a torzítatlan megfigyelés megelőzi az elméletet. Amit látunk, rendszerint attól függ, amit tudunk, a szavak pedig, amelyeket a látottak leírására használunk, mindig előfeltételeznek egy elméletet a látott dolog természetéről.

Ez a két megmásíthatatlan tény szertefoszlatja az objektív, előítélet-mentes és semleges megfigyelés képzetét. Ez fizikailag lehetetlen is lenne.

A tudósok mindig kiválasztják, hogy egy szituációnak mely vonatkozására összpontosítsanak, és ez a válogatás is tartalmaz elmélettel terhelt döntéseket.