Emberi látás skála
Tartalom
Fény - szín és emberi látás Fény - szín és emberi látás Míg Alain Briot Kompozíció-sorozat ának második része megjelenésére várunk, a LuminousLandscape portálról kiválasztottunk két kitűnő cikket, lefordításra. A második cikk a színelmélet egyáltalán nem könnyen megérthető témakörét ismerteti rendkívül világosan, gyakorlatias nézőpontból.
Az első pedig - amit ezúton adunk közre - bevezető emberi látás skála nyújt a színelmélethez.
Látható spektrum
Reichmann szíves engedélyével közöljük. A szerkesztő Írta: Miles Hecker A színes fényképezés, különösen a színes nyomtatás mindig is kihívás volt.
A fotósok, még az Ansel Adamshoz hasonló hírességek is visszarettentek attól, hogy megkíséreljenek munkájukról méltó színes nyomatokat készíteni.
Számosan kerestek mentsvárat és maradtak a fekete-fehér világban egész munkásságuk folyamán. A digitális sötétkamra minden fotós számára lehetővé teszi, hogy aki szeretné, kinyomtathassa képei pontos, könnyen reprodukálható színes nyomatait - természetesen amennyiben birtokában van az emberi színlátás ismereteinek.
A fény természete Minden fotózás alapja a fény. Fény nélkül mindannyian sötétben leledzünk. De, mi is az a fény?
Az érzékelés tudománya - A látás
A fény egyfajta elektromágneses sugárzás EMSaz elektromos és mágneses mezők fluktuációjaamelyek a tó felszínén mozgó vízhullámokhoz hasonlóan, hullámként terjednek a térben. Az elektromágneses spektrum rádióhullámokból, infravörös- látható fény- ultraibolya- röntgen- és gammasugarakból áll. Az elektromágneses sugárzás teljes spektruma A tudósok az EMS-okatt hullámhosszuk - a hullám két egymást követő csúcsa közötti távolság - alapján osztályozzák.
Az emberi szem csak a nanométeres tartományba eső hullámhosszakat tudja érzékelni. A emberi látás skála a méter 1 milliárdad m - a szerk. Ezek nagyon apró hullámok!
Vernier skála (nóniusz)
Ezt a kitüntetett tartományt látható sugárzásnak vagy látható fénynek nevezzük. A színes fotográfia többnyire csak a látható spektrummal foglalkozik. A látható spektrum szÍneinek hullámhossza Ahhoz, hogy lássunk egy színes nyomatot vagy bármi mást, fényforrás alá kell tennünk azt.
A szokásos fényforrások különböző fizikai folyamatoknak köszönhetik fénykibocsátásukat. Izzás Szilárd anyagok vagy folyadékok K vagy annál magasabb hőmérsékletre felmelegítve, fényt bocsátanak ki.
Normál látás skála
A víz K hőmérsékleten forr, ezek szerint az K nagyon-nagyon forró! A wolfram-szálas izzólámpa, amely a legközönségesebb ember-alkotta fényforrás a Földön, körülbelül K hőmérsékleten izzik.
A Nap - egy természetes, fehéren izzó fényforrás - felületének hőmérséklete kb. Foszforeszkálás Foszforoknak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek az energiát elnyelik, majd fényként újra kibocsátják. Egy foszforral bevont közönséges fénycső látható fényt bocsát ki a cső belsejében felszabaduló energia gerjesztésének hatására.
Emberi látás skála
A cső elektródái látás a mínusz 4-nél elektromos ívkisülés ultraibolya fényt hoz létre, az gerjeszti a foszfort fénykibocsátásra. A színes fotózással az a gond, hogy a fényforrások különbözőek! A fényforrások spektrális eloszlása igen különböző.
A fényforrások színét rendszerint egy olyan izzó test megfelelő hőmérsékleti értékével jellemzik, ami egy olyan színspektrumot eredményez, amely kibocsátott fényének színe leginkább hasonlít hozzá ennek a neve színhőmérséklet - a emberi látás skála.
Minél magasabb a fényforrás hőmérséklete, annál kékesebb a fény. Minél alacsonyabb a hőmérséklete, annál vörösesebb a fénye. A wolfram-szálas izzólámpa fénye a nappali fényhez képest erősen narancsos árnyalatú. A fényforrás színét fényének spektrális energiaeloszlásával jellemezzük. A wolframszálas izzólámpa és az átlagos napfény spektrális eloszlása relatív intenzitássa a hullámhossz függvényében A tárgy természete Egy tárgy általunk észlelt színét a tárgy által elnyelt vagy visszavert fény hullámhossza határozza meg.
Csak a tárgyról visszavert hullámok érik el a szemünket, s ezeket látjuk, mint színeket. A legtöbb növény levelei a piros, narancs, kék és ibolya színű fényt elnyelik.
Színhőmérséklet
Ugyanakkor visszaverik az összes zöldet, ezért látjuk azokat zöldnek. A tárgynak ezt a tulajdonságát annak spektrális visszaverőképességével jellemezzük. Fehér fénnyel megvilágítva a levelet zöldnek látjuk Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi szem az utolsó láncszem a színlátás láncolatában.
Az emberi szem egy egyszerű kételemű objeltívvel rendelkezik. Az elülső vagy külső elem a szaruhártya, a hátsó vagy belső elem a szemlencse.
A szembe érkező fény mennyiségét a kettő között található szivárványhártyára szabályozza. A fény áthalad egy átlátszó gélen, az üvegtesten és fordított állású képet hoz létre a szemgolyó hásó falán, a retinán. A retina a szem fényérzékeny része. A felszínét több millió fotoreceptor borítja. Ezek a fotoreceptorok érzékelik a fényt, és annak jelenlétéről a látóideg segítségével elektromos jeleket továbbítanak az agy stimulálására. Két fajta fotoreceptor van: pálcikák és csapok.
A fotoreceptorok a retinában A pálcikák ugyan érzékenyek a fény nagyon alacsony szintjére, de monokromatikusak, színt nem látnak.
Ez azt eredményezi, hogy nagyon kis fénynél az emberek a tárgyakat csak fekete-fehérben látják. A retinában három típusú csap található. Ezen három típus mindegyikében különböző fényérzékeny pigmentek reagálnak különböző hullámhosszúságú fényre.
