Látásélesség és kutatási módszerek, binokuláris látás és kutatási módszerek

Hipnózis, telepátia 1. Mi az új ebben az elméletben? A látótér az új elmélet szerint közös fókuszpontú ellipszoidhéjakból álló ellipszoidmező.

Ez rendkívül egyszerű magyarázattal szolgál a térlátásra, a binokuláris látásra, és fölöslegessé teszi az erre vonatkozó számtalan elméletet.

Lényegében arról van szó, hogy látóközpontunk a két szem távolságának ismeretében szög méréssel távolságot tud mérni. Bevezeti a képsejt és a képfolt fogalmát, helyére teszi a foveális látás és a retinális látás szerepét. Levezeti a tanulmány, hogy az optikai fókuszálás mellett a látóközpont agykérgi fókuszálást is végezhet. Differenciáltabban írja le térben és időben a látás folyamatát.

binokuláris látás és kutatási módszerek

Megvilágítja a  nagy térifrekvenciák és a színek, illetve a kis térifrekvenciák és a mozgás összefüggéseit. Bevezeti a biológiai mező fogalmát, ezzel egy fogalomba sűríti a középtávon megismerhetetlennek látszó, látásélesség és kutatási módszerek megismerésben minőségi ugrást igénylő folyamatokat. Így  konzisztens, folyamatosan fejleszthető elmélet építhető fel a kutatási eredmények értékeléséhez. Miért kell új látáselmélet? A tudományos kutatások sorra döntötték meg a régi látáselméleteket anélkül, hogy helyettük használható, konzisztens új látáselméletet megteremtettek volna.

Az agykutatók már régóta adósok egy a gyakorlatban például az informatikai és technológiai fejlesztésekben jól használható látáselmélettel. Ezt próbálom meg helyettesíteni ezzel az írással. A sok évszázados megfigyelések helyes értelmezésével összeállítható olyan konzisztens elmélet, amely az új kutatási eredményekkel fejleszthető anélkül, hogy érvénytelenné válna. A következőkben ezek a megfigyelések kék színnel makrokísérletként vannak látás látásminőség szedve és a belőlük levonható következtetések hipotézisekként  vannak megfogalmazva piros színnel.

Hogyan különbözik a binokuláris látás a mélységtől?

Azért nem született a funkcionális működést leíró konzisztens elmélet, mert a rendkívül nagy mennyiségű és eredményes struktúra kutatásoknál a tudományos kutatásokban bevált materialista módszert túl szűk értelmezésben használták, így nem jöhetett létre minőségi ugrás.

Lehet, hogy nagyon sokáig nem fog még minőségi ugrás bekövetkezni, ezért célszerűbb lenne egy olyan kutatási módszer alkalmazása, amely a materialista felfogás szélesebb értelmezése szerint a biológiai mező fogalmát is alkalmazza,  amely olyan anyagot illetve anyagi mozgásformákat is feltételez, amit jelenleg még nem tudunk anyagként érzékelni, de a matematikai logika eszközeivel algoritmusként tudjuk kezelni.

Elnézést kérek azért, hogy nem tudtam valamiféle ismereti sorrendet betartani, de azt hiszem szakértők olvassák ezt az anyagot, akik számára nem jelent nehézséget, ha olyan jelenségeket, fogalmakat használok, amelyeket csak a későbbi fejezetekben írok le. A látótér szerkezete Egyszemű látás esetén gömbi koordináta rendszerben érdemes leírni a téri viszonyokat. Az egy nyitott szem a látás centruma, ez a 0 pont. Bármely térbeli pont helye meghatározható egy R sugárral ez annak a 0 középpontú gömbnek a sugara amelyiken a pont vanés két szög megadásával a gömbhéjon.

Egy szemmel nincs abszolút térlátásunk, mert a szem ugyan érzékeny szögmérő, de távolságot nem tud érzékelni, a gömbhéjseregből nem tudja kiválasztani azt az R sugarú gömböt, amelyiken a pont van. Szerencsére két szemünk van, ez teszi lehetővé az abszolút látásélesség és kutatási módszerek.

Kétszemű látás esetén a látótér a látó személyt körülvevő ellipszoidmező.

Egyszerű lépések a látás javításáért

Az ellipszoidmező olyan közös fókuszpontú látásélesség és kutatási módszerek sereg, amelyek közös fókuszpontjai a néző személy két szeme, tehát ez fejhez kötött, a fejjel elmozduló koordináta rendszerről van szó. Ezek az ellipszoidhéjak forgási ellipszoidok, más szóval szferoidok, a b és a c paramétereik egyenlőek.

Is life really that complex? - Hannah Fry - TEDxUCL

Az x tengelyre merőleges, az y-z síkkal párhuzamos síkok kőr alakban metszik az ellipszoidhéjakat. Az x-z vízszintes szimmetriasík és minden vele párhuzamos sík, és minden az x tengelyen átmenő sík ellipsziseket vág ki az ellipszoidhéjakból, ezek az ellipszisek biztosítják az abszolút térlátást. Ha egy három dimenziós tárgyat nézünk, a kontúrvonalnál átlépünk egy másik ellipszoidhéjra és látóközpontunk érzékeli, hogy egy másik mélységben vagyunk.

Ebben az ellipszoidmezőben van egy a látásélesség és kutatási módszerek kötött derékszögű koordináta rendszer is, ebben értelmezzük a nehézségi erő által meghatározott vízszintes és függőleges fogalmakat.

A két szem optikai középpontja rögzíti az x tengelyt, amelynek a 0 pontja egyenlő távolságra van a fókuszpontoktól, ez a kétszemű látás centruma. Az x tengely itt metszi a rá merőleges y-z függőleges szimmetriasíkot. Ez a továbbiakban Fsz-el jelölt sík különleges jelentőséggel bír a természet gyakori kétoldali szimmetriája és a szemek fotoreceptorainak sajátos szerveződése miatt.

Az x tengelyen haladnak át a nézett ponthoz tartozó Ls látósíkok és a Vsz vízszintes szimmetriasík. A Vsz  vízszintes szimmetriasíkot az x tengely mellett harmadik pontként valahol a Chiasmán a látóideg kereszteződésben levő  pont határozza meg. Egy látásvizsgálat Boriszovban ponthoz tartozó Ls látósíkot a pontból a két szembe érkező látósugarak határozzák meg.

Az Ls látósíknak a Vsz vízszintes szimmetriasíkkal bezárt ßv vertikális szögét megtanuljuk a szükséges pontossággal érzékelni, ahogyan a Vsz és az Fsz síkoknak az eltérését a fizikailag adott vízszintes és függőleges irányoktól is tanulással érzékeljük. Minden Ls látósík az ellipszoidhéjakból ellipsziseket metsz ki. A nézett ponthoz tartozó ellipszisen a pont helyét a nézett pontból a szemekbe érkező látósugaraknak az x tengellyel bezárt ßj és ßb szögei határozzák meg. Tehát érzékelni tudjuk a térbeli pontot meghatározó ßv, ßj és ßb szögeket, ezekkel az értékekkel a látóközpont Mg geometria adatbázisában tárolt, a szemtávolságú közös fókusztávolságú ellipszoid görbesereg adatsorából rendkívül gyorsan rendelkezésre állnak a szükséges adatok, például a pont távolsága is.

Tehát az Mg adatbázisban a mért szögekkel kiválasztható a nézett ponton áthaladó ellipszoidhéj minden ponton csak egy ellipszoidhéj haladhat átazonban minden pontnak más a távolsága a középponttól, ezt is az adatbázisból kell kiválasztani.

Számos szemvizsgálati módszer otthon - egy csodaszer a szem egészségének fenntartására?

Első látásra rendkívül nagy Mg  adatbázisra van szükség, de a fejhez rögzített, a fejjel elmozduló ellipszoidmezőnek csak egy kis részére van szükségünk a fixációs pont körül, és csak olyan felbontásban ,amit a szem érzékelni tud. Az Mg geometriai látásélesség és kutatási módszerek egy gyors hozzáférésű háttértár. Ez tartalmazza a látás folyamatához szükséges geometriai információkat és a frissített fokusztávolsághoz tartozó ellipszoidhéjak adatmátrixát is, természetesen csak a szem felbontásának megfelelő adatsűrűséggel.

A fókusztávolság frissítésére csak a növekedés időszakában van szükség. Az Mg adatbázis nagy számban tartalmaz geometriai ismereteket, amelyeket a képszerkesztéskor a geometriai asszociációhoz használunk. Az adatbázis egy része születési adottság, más részét a látástanulás során töltjük fel.

A mérnöki gondolkodás különösen gazdag adatbázist eredményez. Amikor elmélyülten esetleg alfában egy elképzelt térbeli folyamatot tervezünk,  akkor is ezt az adatbázist használjuk, csak nem recepció, hanem gondolkodás hatására.

A fenti térelképzelés túl bonyolultnak látszik azonban megkerülhetetlen, mivel a binokuláris látásra vonatkozó számtalan leírás egyike sem meggyőző.

Valamennyi a két szem retináján keletkező képeknek a diszparitásával  magyarázza a mélységlátást, de nem veszik figyelembe, hogy az Fsz függőleges szimmetriasíkban levő pontokat nézve nincs diszparitás, mégis itt a legjobb a térlátásunk.

Ha a két szem távolsága elhanyagolható a nézett tárgy távolságához képest, akkor visszajutunk a gömbi koordináta rendszerhez, ebből látszik, hogy nagyobb távolságban nincs abszolút térlátásunk. A látóközpont akarattól független koordinációval biztosítja, hogy mindkét szem ugyanabban a pillanatban ugyanazt a képsejtet érzékelje, a két szemlencse a képsejttávolságnak megfelelő szöget és domborulatot vegye fel.

Ez a szigorú feltétel természetes, nincs benne semmi új, ez alapfeltétele a kétszemű látásnak mégsem tartalmazza a szakirodalom, talán a mélységészlelés magyarázatainak bizonytalanságai miatt.

Ha sztereoszkópba nézünk, két szemmel nézünk, de nem kétszemes látásban, binokuláris látásban van részünk. Lényegében az történik, hogy a sztereoszkóp eltakarja a látás függőleges szimmetria síkját, és mindkét szemet külön gömbi koordináta rendszerbe kényszeríti.

A látóközpont megpróbálja a látás középpontjából egyesíteni, öszeolvasztani a két képet.

Gyakran talál is megfelelő illesztési pontokat, és hallucinációként megjelenik az egyesített kép. Itt nem a P mező kapcsolja össze az optikailag megfelelő pontokat, hanem a nézőnek kell úgy forgatni a szemeit, hogy a két oldalon a retinán keletkező képek közel azonosak, tehát összeolvaszthatók legyenek.

Az előző évszázadokban divattá vált sztereoszkópiával és a hozzá kapcsolódó tudományokkal nagy tudósok is foglalkoztak. Mégis zsákutcának tekinthető ez a témakör, mert a befektetett munkához képest kicsi a használható eredmény, és elvonta a figyelmet a binomiális látás valóságos folyamatainak tanulmányozásáról. A fejünkhöz kötött derékszögű koordináta rendszerben a nézett ponthoz tartozó ellipszoidhéj, illetve a pont helye kiválasztható három szög a ßv, ßj, ßb érzékelésével a látóközpont Mg adatbázisára támaszkova, ezzel válik lehetségessé az abszolút térlátás.

Szemtréning látásjavító rácsszemüveg Hatásmechanizmus: A rácsos szemüveget már az ősi India ayurvedikus rendszerében is használták, de ismert volt az amerikai indiánok számára is. Németországban majd száz éve használják. Az ezek alapján készült rácsszemüvegben javítólencse helyett egy műanyagra felvitt, lesötétített pontrács van. A perforáció eredményeként a beeső fénysugarak már a szem előtt fókuszálódnak és közvetlenül a retina közepére, a legélesebb látás helyére vetítődnek.

A fenti hipotézist több megfigyelés bizonyítja, ilyen például a következő: 1. Ha az ablak szúnyoghálós, vagy ha átlátszó négyzethálós papírt ragasztunk rá, határozottan mi nem korrigált látás a nézett pont nagymértékű elmozdulását, ha az egyik szemünket eltakarjuk.

1. A látás újabb elmélete(másolat) - látáselmélet
2. binokuláris látás és kutatási módszerek - Tünetek - September
3. A szemészeti szekciót, a szem optikai hibáinak meghatározására szolgáló módszereket és azok optikai eszközökkel történő korrekcióját optometriának nevezik.
4. "Modern kutatási módszerek szemészetben". - bemutatás - Vitaminok - September
5. Szemtréning látásjavító rácsszemüveg - Egely Kutató-Fejlesztő Kft.

Egyszemű látással gömbi koordináta rendszerben látunk. Ha kitakarjuk a másik szemünket is, a gömbhéjak ellipszoidhéjakká nyúlnak, látásélesség és kutatási módszerek centrális középpont szétválik két fókuszpontra.

Aztán, ha megint eltakarjuk az egyik szemet, a két fókuszpont összeugrik egy középponttá, és centrális gömbhéjsereg képezi a teret. Ha mind a függőleges, mind a vízszintes elmozdulásokat figyeljük, fölfedezni véljük azokat a szerkesztési lépéseket, amelyeket akkor végzünk, ha két koncentrikus kőrhöz megszerkesztjük az általuk meghatározott ellipszist.

A látás optikája, a látásegyenlet Ha egy Φ fényáramú pontszerű fényforrás megvilágít egy A felületű tárgyat, a tárgy megvilágítása a felületegységre jutó fényáram.

A centrális sugarak Ω térszög alatt érik el a felületet. Fényesebb felületet világosabbnak látunk, mert több fényt ver vissza. A nézett tárgy felületének elemi részei, képsejtjei másodlagos fényforrásként küldenek látásélesség és kutatási módszerek a szemünkbe, optikai receptoraink a képsejt fizikai felületi fényességét detektálják.

Az ezt kifejező L felületi fénysűrűség a fényforrás, a tárgy és a szem geometriai helyzetétől is függ. A pontszerű fényforrás sugarára merőleges síknak és a tárgy képsejtjének a szöge α1, a szembe érkező sugárra merőleges síknak és a képsejtnek a szöge α2.

A fénysugár a szemlencsén keresztül érkezik a retinára, így a retina egy pontjára  nem a tárgy valamennyi pontjából érkezik a fénysugár, ahogyan ez a lencse nélkül történne, hanem csak a lencse által rendezett formában,ez teszi lehetővé a kép keletkezését.

• Binokuláris látás és szimmetrikus látás Hogyan különbözik a binokuláris látás a mélységtől?
• Javítsa látását | Szemgyakorlatok | CooperVision®
• Duohrom teszt A tanulmány célja annak meghatározása, hogy egy személynek jobb vagy jobb látása van-e vörös vagy zöld alapon.
• Hogyan javíthatja egyedül a látását

A szem optikailag egy összetett lencserendszer két lencsével és több törőközeggel. A cornea a nagyobb dioptriájú, de állandó fokusztávolságú, a szemlencse fókusztávolságát változtatni tudjuk. A továbbiak a lencserendszert helyettesítő fiktív lencsét hívjuk szemlencsének, ennek optikai középpontja a vetítési középpont. Ez a központja annak a centrálsugaras vetítésnek, amely a látómezőt összekapcsolja a retina receptív mezejével, illetve a látókéreg projektív mezejével. A látás folyamatának ez a szakasza a geometriai optika szabályaival írható le három lényeges sajátossággal: Az első az, hogy a szemlencse egy változtatható fókusztávolságú különleges lencse.

• Minden vak visszakaphatja a szeme világát? | Képmás
• PTE ÁOK · Szemészeti Klinika · Tantárgyak · Szemészet
• Betanítjuk a nem szemorvosként speciális műszerek nélkül is elvégezhető diagnosztikus vizsgálatokat.
• Ami miatt romolhat a látás

A harmadik az, hogy a centrálsugaras vetítés következtében a látómező minden irányából vetített kép a receptívmezőben, illetve a projektív mezőben minden irányban fokkal megfordul, és a receptív mezőben torzul a retina gömbhéj felülete miatt. Például ha a tárgy távolodik, a kép is azonos irányban mozdulna el, azonban a szemlencse növeli a görbületi sugarát, laposabb lesz, növeli a fókusztávolságát és a kép visszatolódik a retinára.

Ez az egyenlet fejezi ki azt, amit a szakirodalomban úgy írnak le, hogy a távolság megeszi a felbontást, ez azt jelenti, hogy a tárgytávolság növekedésével az adott képsejtméretnek megfelelő sugárnyaláb, amibe nem látunk bele, a tárgy egyre nagyobb felületét fedi le, ezt látásélesség és kutatási módszerek alá a következő megfigyelés: 2.

Aztán az egyik képet vigyük méterre, és azt látjuk, hogy a távolabbi képen eltűnnek a részletek.

"Modern kutatási módszerek szemészetben". - bemutatás

A magyarázat nyilvánvaló: a távolabbi képen a látásegyenletnek megfelelően megnőtt a képsejt mérete. Ugyanez a jelenség, ha egy nagy felbontású és egy kis felbontású képet távolabb viszünk, eltűnik a köztük levő különbség. Összefoglalásként megadhatjuk a harmadik hipotézist: 3.

Képsejt, A következő megfigyelés vezet el a képsejt fogalmához: 3. Ebben a látásélesség 40 százalék tartományban a nézett tárgyfelülaten összeolvadnak a pontok egy ponttá, nem látunk látásélesség és kutatási módszerek ebbe a tartományba, mert a fovea kötegelés ezt egy pontnak deffiniálja.