A bal kéz láthatatlansága. Üdvözöllek az Itiner túrablog oldalon!

Balkezesség

Rajthely: Zobákpuszta A csütörtöki "Éger-völgy 40"-et követően mindössze egy nap pihenőidő adatott meg a regenerálódásra, amit követően szombat hajnalban ismételten felkerekedtünk, hogy bevegyük magunkat a Mecsek csodálatos hegyei közé. Aktuális túránk a különleges hangulatú "Mecseki Láthatatlanok nyomában 56" volt, amelyen tavaly neveztem először, de a rengeteg élménnyel és sok jó emlékkel gazdagodva egy percig sem volt kérdés, hogy idén ismét visszatérek Zobákpusztára, hogy egy nagyszerű teljesítménytúra keretein belül emlékezzünk meg az 56'-os forradalom mecseki történéseiről.

Mert itt ugye minden erről szólt, a körítés, a hangulat, a történetek mind-mind az 56'-os eseményeket idézték. A bal kéz láthatatlansága álmosan, még jócskán sötétben érkeztünk Attilával és Bélával a Vargánya Tanyán található kiindulási ponthoz, ahol szétnézve örömmel láttam, hogy az előző évhez képest semmi sem változott.

Az udvar közepén már ott álltak a korhű katonai járművek várva utasaikat, míg a pontban kedélyesen folyt a nevezés 1.

Egyedül csak az időjárás volt szöges ellentéte a tavalyinak, a kellemes, meleg helyett ezúttal igen zord és  nedves őszi idő fogadott minket.

No de nincs mit tenni, ez is hozzá tartozik a túrázáshoz. Időközben befutott Tamás is és immár 4 fősre duzzadt rögtönzött partizán csapatunk. Gyors nevezést követően menetkészen álltunk és szép lassan elfoglaltuk helyeinket az egyik korabeli terepjáró ponyvázott platóján. Meglepődve figyeltem, hogy sofőrrel együtt heten préselődtünk be a kívülről nem túl nagynak tűnő járgányba Attila szerint "bohóc kocsiba"de mindezek ellenére teljesen kényelmesen elfértünk.

Balkezesek Világnapja

Nem volt más hátra, mint előre, így a bal kéz láthatatlansága neki is vágtunk Püspökszentlászlóra vezető néhány kilométeres, rendkívül hangulatos utazásunknak. Néhol zögykölödtünk ugyan az öreg kocsi gyomrában, de én ennek ellenére nagyon élveztem az utat, minek végén az 56'-osok teljes átszellemültségével érkeztünk meg a püspöki kastély mellé, ahol is közvetlenül a Hettyey-forrás mellett tettek ki minket 2. Ezt követően optikai illúzió óriáskerék a túra érdemi része.

A bal kéz láthatatlansága 6. A püspöki kastélyt megkerülve balra fordultunk a sárga sáv jelzésen, amin rögtön át is keltünk egy kisebb vízfolyáson, majd szép lassan nekilóduló kaptatónak kezdtünk neki a magas fák közé betérve.

Bal kéz felől egy széles völgy-bevágás mellett kapaszkodtunk felfelé, mígnem egy keskeny műutat keresztezve elértük a Diós-kút szépen kiépített forrását 3. Közvetlenül a forrás előtt balra forduló ösvényen egy igen izzasztó emelkedővel néztünk farkasszemet, amit leküzdve már üzemi hőfokra melegedtünk.

A dombtetőn jobbra fordultunk egy széles földúton, amin még egy rövid darabon a sárga sáv mentén haladtunk.

• Jó látás 0 7
• Kérjük adja meg az email címét, és elküldjük Önnek a jelszó visszaállító linket.
• Hogyan lehet összehajtani az ujjait egy négyzetben.
• Tamás Gáspár Miklós: A Szem és a Kéz « Mérce - TGM70

Kisvártatva kereszteztük a zöld sáv nyomvonalát, aminek jobb oldali ágához csatlakozva immáron K-i irányba tartottunk. Ez idő alatt szép lassan az erdő is elkezdett derengeni körülöttünk, de a hatalmas köd miatt egyenlőre nem nagyon javultak a látási viszonyok 4. A kezdetben egyenletes terep szép lassan ereszkedésbe kezdett, míg végül egy nekilóduló lejtő aljában nemsokára a Szamár-pihenőhöz érkeztünk.

Itt ismét jelzést váltottunk és a Kisújbánya irányába tartó kék négyszögön balra fordulva tovább folytattuk az ereszkedést a lendületes lejtőn. A széles földút vonalát követve hamarosan kiértünk az erdőből és egy tágas mezőn átvágva csordogáltunk tovább Kisújbánya felé a békésebbé szelídülő terepen 5.

Kéz a kézben varázslat

Rövidesen feltűntek előttünk az első épületek, amelyek a bal kéz láthatatlansága sétálva megérkeztünk a falut Ny-K-i irányban hosszan átszelő főutcára. A kopott-köves úton haladva néhányszor átkeltünk az utca vonalát követő kis patakon mely a medréből kilépve több helyen is inkább az utat választotta folyási irányulmíg végül  megérkeztünk a falu központjába, ahol felvettük a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalát  6.

A faluból kivezető keskeny, de annál meredekebb műutat követve hátunk mögött hagytuk Kisújbánya csendes kis települését és szép lassan a Cigány-hegy D-i lejtőire kapaszkodtunk fel. Kisvártatva ismét találkoztunk a Püspökszentlászló felől érkező sárga sávval, amin jobbra fordulva búcsút intettünk az aszfaltcsíknak és egy meredek, köves emelkedőn csúcstámadásba fogtunk.

Alkalmatlan idő a szerelemre Az örömszerzést szolgáló szex evolúciója Első jelenet: sejtelmesen megvilágított hálószoba; az ágyon jóképű férfi fekszik. Gyönyörű, fiatal nő hálóingben beugrik az ágyba.

A rövid, de fárasztó kaptatón kitartóan haladtunk előre, míg végül egy bal kanyart követően megérkeztünk a Cigány-hegy ellaposodó gerincére. Még néhány métert megtéve felbukkant előttünk a ködbe burkolózott Cigány-hegyi kilátó robusztus alakja, melynek aljában első ellenőrzőpontunk őrei vártak minket 7.

Finom "Balaton szelet" myopia myopia 3. fokozat a jutalmunk a kimerítő hegymászásért, amit megköszönve még váltottunk néhány szót a pontőrökkel, majd a hegycsúcson átbukó sárga sávot követve rövid ereszkedésbe kezdtünk az É-i lejtőn kígyózó szűk kis ösvényen.

Pillanatok alatt leértünk a hegy lábánál húzódó széles földútra, amin egy balost véve a kék kereszt jelzésre váltottunk. Néhány kanyart követően visszaérkeztünk a Kisújbánya felől érkező műútra, aminek a vonalát felvéve Ny-i irányba fordultunk. Egy rövid darabon a kék sáv is kísérte lépteinket, majd miután elváltunk tőle a folyamatosan ereszkedő úton hamarosan útelágazáshoz érkeztünk.

• Gömbös hyperopia
• Megosztás a Facebook-on Illusztráció: vous.
• Legyél te is mentalista!
• Balkezesség – Wikipédia

A Pusztabánya felé forduló műutat elhagyva rátértünk a zöld sáv jelzés ÉNy-ra tartó ágára és az erdőbe betérve enyhén hullámzó, széles úton folytattuk tovább a túrát.

Egy utolsó kis lejtőn lekocogva kiértünk a magas fák közül és a munkagépektől kissé megviselt széles földúton haladtunk tovább előre.

A terep néhol kifejezetten sáros volt, de azért tudtunk haladni. Rövid gyaloglást követően jobb kéz felé letértünk a gerincen végigvágtató zöld sávról és a Vár-völgy felé fordulva ereszkedésbe kezdtünk a zöld kereszten 8. A hosszan elnyújtott lejtő némely szakaszán kifejezetten meredeken ereszkedtünk alá a csúszós-sáros terepen, mely alsó részeihez érve a keskeny ösvénnyé szelídülő úton kisvártatva megérkeztünk a hangos robajjal rohanó kis patak medréhez.

Rövid tanácskozást követően át is keltünk az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően sebes vízfolyássá duzzadt "akadályon" és a néhány méterrel arrébb található műútra kapaszkodtunk fel   9. Immáron a piros sávot követve csak nagyon rövid szakasz erejéig koptattuk az aszfaltot, ugyanis egy balra leágazó ösvényen pillanatok alatt a Pásztor-forráshoz értünk, amit megkerülve ismét patakátkelés következett A rozoga, beomlott fahíd helyett ezúttal inkább a köveken szökdelve verekedtük át magunkat a túlpartra, majd a Vár-völgy D-i oldalában hosszan kígyózó ösvényt követve Máré-vár felé vettük az irányt.

A patak fölé tornyosuló völgyoldalban kanyarogva könnyedén tudtunk haladni a kitaposott, jól járható úton, miközben megcsodálhattuk a Dél-Dunántúli Piros Túra egyik legszebb szakaszát. Igaz a völgyet továbbra is köd ülte meg, a vállalkozó látási követelményei ennek ellenére igen hangulatos és változatos őszi erdő tárult elénk A második nagyobb völgybevágáshoz érve kicsit eltávolodtunk a lábunk alatt húzódó műúttól és az elnyújtott balos ívet követve hamarosan már a Gergely-Éva-forrásnál jártunk.

Egy bögrével kortyoltunk a szépen kiépített, stabil vízhozamú forrás vizéből, melyre bizton számíthatunk az év bármely szakában Továbbindulva még egy rövid szakaszon kanyarogtunk a völgy vonulatát követve, majd nemsokára megérkeztünk 2.

Egy fára kihelyezett bójánál gyorsan pecsételtünk az itinerünkbe és már folytattuk is tovább a túrát, egészen a közeli Máré-várig. A fák fölé magasodó büszke a bal kéz láthatatlansága lábánál élesen balra fordultunk, majd egy enyhén lejtős, rövid átvezető szakaszt követően becsatlakoztunk a sárga keresztbe.

A D-felé forduló széles földút enyhe felvezetést követően szép lassan brutális emelkedőnek nekilódulva próbálta utunkat állni, de a tüdőtisztító szakaszt végül sikeresen abszolválva csak legyűrtük.

Amikor a bal kéz a jobb…

A gerincre felkapaszkodva szép lassan egyenletessé szelídülő terepen kereszteztük a korábbi zöld sáv jelzésünket, majd a dombtetőn átbukva hosszan elnyújtott, helyenként igen lendületes ereszkedésbe kezdtünk. A sáros lejtőn néhol az embernek szürkehályogja és rövidlátása van vissza kellett fogni a tempót, de viszonylag a bal kéz láthatatlansága leérkeztünk a Sín-gödörhöz, ahol gyorsan átkeltünk a völgyben csordogáló kis patakon, majd újfent egy igen combos és kitartóan emelkedő kaptatónak vágtunk neki A dombtetőhöz közelítve egy széles erdei úthoz csatlakoztunk a már békésebbé váló terepen, majd ezt követően egy darabig szintben haladtunk.

Egy kisebb tisztáson átvágva keskeny ösvényre cseréltük a korábbi széles földutat és ismét a fák között sétálva rövidesen egy igen meredek lejtő tetejében találtuk magunkat.

Óvatos ereszkedésbe kezdtünk a csúszó hegyoldalban, melynek aljához közelítve hirtelen jobbra fordulva folytattuk a már kissé szelídebb lejmenetet a bal kéz felől húzódó völgy vonalát követve. Nagyjából méter megtétele a bal kéz láthatatlansága végül véget ért az ereszkedés és a Csurgó-forrás kis patakján átkelve megérkeztünk a csodálatos Hidasi-völgybe.

Mielőtt jobbra fordulva folytattuk volna utunkat a kék sáv jelzésen, egy rövid kitérőt téve leereszkedtünk a völgy aljába, hogy megcsodálhassuk a Hidasi-völgy lenyűgöző szépségű természeti képződményét, a Csurgó-vízesést Rövid nézelődést követően visszakapaszkodtunk a kék jelzésre és D-i irányba indultunk tovább Zobákpuszta irányába.

Bal kéz felől végigkísérte utunkat a szintén sebes sodrású vízfolyássá duzzadt patak, mely számtalan kanyarulatával, mint valami óriási kígyó tekergőzött végig a festői szépségű völgyben A hangulatosan hullámzó kis ösvényen szép lassan közelítettünk a völgy kijáratához, mikor a széles patak hirtelen utunkat állva elzárta kifelé vezető utat. Akrobatikus képességeinket csillogtatva gyors egymásutánjában kétszer is átkeltünk a patakon, majd kisvártatva kiértünk a Zobákpuszta felől érkező műútra Balra fordulva megtettünk néhány száz métert az aszfalton, majd jobbra letérve ismét fák között sétáltunk egy rövid ideig.

Fejezet Alkalmatlan idő a szerelemre Az örömszerzést szolgáló szex evolúciója

Két széles mezőn hosszában átvágva visszatértünk az erdőbe és az egy enyhén emelkedő úton szép lassan visszacsorogtunk Látásromlás hyperopia A műút mellett sétálva gyorsan visszasiettünk a Vargánya Tanyára, és ezzel le is tudtunk első, 15 km-es etapunkat.

A kulcsosház udvarán már javában folytak az előkészületek a hosszútávosok esti fogadására, nagyipari mennyiségben főtt a gulyásleves, míg a szervezők az egyéb távok rajtoltatásával foglalatoskodtak Rövid a bal kéz láthatatlansága beiktatva fogyasztottunk egy keveset a pontban felkínált zsíros kenyérből és a finom teából Miután kellőképpen feltöltekeztünk a pontban visszasétáltunk a kék jelzésre és D-i irányba tartva elhagytuk a  mindössze néhány házból álló települést Nem sokkal azután, hogy az utolsó épületeket is hátunk mögött hagytuk visszatértünk az erdőbe és egy széles földút vonalát követve a Hosszúheténybe vezető műút alatt kanyarogtunk.

Egyenletes terepen haladva hamar érintettük a Vasas-forrást, majd az erdőben tovább kígyózva kisvártatva a Hotel Kövestetőhöz érkeztünk A hotel mellett egy elnyújtott emelkedőn kapaszkodtunk fel a hegyoldalba, ahol egy átjátszóállomás mellett jobbra fordulva szép lassan ereszkedni kezdtünk. Köves-tető sziklás csúcsát É-ról megkerülve nemsokára elhagytuk a jól járható széles erdei utat, amit egy keskeny ösvényre cserélve bokrok és fiatal fák között verekedtük magunkat előre, mígnem kiértünk a hegy lábánál húzódó műútra Balra fordulva a műúton hosszasan D-i irányba tartottunk, két oldalról sűrűn növő akácfáktól szegélyezve.

A kissé monoton szakasz egyhangúságát megtörve jobb kéz felől itt-ott szétnyíló növényzet gyönyörű kilátást biztosított az alattunk elterülő tájra Majd 1 km-nyi aszfaltkoptatást követően végül jobbra letérve ismét visszatértünk az erdőbe, hogy egy tempós lejtőn nekilódulva idilli környezetben fekvő kis tavacskához ereszkedjünk le A nyugodt víztükrű kis tavat hátrahagyva rövid, de annál meredekebb emelkedőnek nekigyűrkőzve kapaszkodtunk fel a völgyből.

Egy kiterjedt erdőirtás szélében szép lassan átbuktunk a dombtetőn, majd annak túloldalán újabb völgybe ereszkedtünk le Igen vadregényes szakasz várt itt ránk, hiszen kidőlt fákon és patakon át csalánnal és szederrel gazdagon benőtt ösvényen vezetett az út. Némi dzsungelharcot követően azért épségben túljutottunk a buja növényzeten és a volt Hársas kulcsosház elágazójához érkezve ismét jelzést váltottunk Jobbra fordulva a zöld sáv jelzésen kisvártatva elhaladtunk az onnan néhány méterre található Hársas-forrás mellet, majd a lustán emelkedő terepen kitartóan kapaszkodtunk felfelé Időközben felszakadozott a felhőzet is és a reggeli ködnek a bal kéz láthatatlansága nyoma sem volt, sőt!

Kellemes őszi időben, a pulóvertől megszabadulva ragyogó napsütés mellett haladtunk kifelé a völgyből. A széles földúton haladva néhány kanyart követően áthaladtunk a Koszonya-tető felé siető távvezetékek alatt, majd kissé foghíjassá váló zöld jelzés  konkrétan nulla  mentén újabb erdőirtáson vágtunk át A Koszonya-tetőre vezető műutat becélozva azonban könnyedén tartani tudtuk az irányt, a nem létező jelzések ellenére is.

A kopott, rossz minőségű aszfaltúton balra fordultunk, majd egy darabon még az erdőirtás szélében sétáltunk, mígnem egy elnyújtott balkanyart követően egészen a dombtetőn található elosztóállomásig gyalogoltunk fel az enyhén emelkedő terepen. A vezetékek alatt újra átkelve kisvártatva elsétáltunk a Koszonya-tetői kulcsosház előtt, amitől néhány méterre visszatértünk az erdőbe Néhány száz méteren át párhuzamosan haladtunk a bal kézre eső, közeli műúttal, míg jobb oldalunkon borreliosis látás Kőszegi-forrás Erdőrezervátum érintetlen, vadregényes erdeje húzódott.

Kis idő elteltével jobbra fordulva eltávolodtunk az aszfaltozott úttól, majd egy hirtelen nekiinduló, meredek lejtő kissé benőtt, szűk ösvényén ereszkedésbe kezdtünk.

A bal kéz is tudja, amit a jobb

A kezdeti nyitott szakaszt követően visszatértünk a zárt erdőbe, ahol előbb egy jobbos, majd egy hirtelen balos kanyart véve egyre mélyebbre hatoltunk benne A zöld jelzést némely ponton ismét vadászni kellett, de szerencsére otthonosan mozogtunk az ismerős szakaszon.

A kitartó balos ív mentén haladó ösvényt követve szép lassan ellaposodott a terep és nemsokára elértük a Bugyogó kissé megbújó forrását A forrástól nem messze átkeltünk egy meredek falú völgybevágáson, melynek szemközti oldalán felkapaszkodva egy széles földútra érkeztünk ki. A jobbra forduló zöld sáv jelzés lassan nekiiramodó, de gyorsan ereszkedő lejtőjén lekocogva megérkeztünk a gyönyörű Rákos-völgybe.

Egy kisebb tisztáson, majd az követően egy rövid erdei szakaszon átkelve feltárult előttünk a völgy a maga teljes pompájában.

A nyitott, tágas szakaszon kövér legelők szélében gyalogolva haladtunk előre, kiterjedt erdőségektől kísérve egészen a Súgói-rétig A Súgói-réten található kis vadászház mellett újabb bóját találtunk, így ismét pecsételtünk egyet, majd a zöld négyszögre a túra elején kapott térképen zöld kereszt szerepelt, sajnos több helyen is előfordult, hogy eltérő jelzést mutatott a kissé öreg térkép váltva Mánfa felé vettük az irányt A szép, zöldellő mezőket hátrahagyva lassan feltünedeztek a bal kéz láthatatlansága az első épületek, majd kisvártatva már a Budafa utcában gyalogoltunk, egészen a Komlóra vezető országútig